Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1877
14 sík fölé. 5—6,C legmagasabbak 9— 10 méternyire. Magának a síknak tengerszin feletti közepes magassága 95—100 m. Ezen síkságnak' nagy része sokat szenvedett egykor az árvizektől. Ez képezte a Sárrétet is azt az ingoványos, lápos területet, mely Bihar és Békés megyék között természetes határt vetett, de mely újabban okszerű csatornázások s o-átolások következtében sokat veszített területéből. A Maros és Sebes-Körös közötti terület-gyakori kitódu- lásek színhelye volt. A régi agyagpalák csak egy két helyütt maradtak a felszínen. A Bihar hegység déli részében a csillám és agyagpala nagy vastagságban mutatkoznak. Ezt mindkét oldalon triaszféle homokkő és különféle konglomerátok szegélyezik. Ezekhez jegőczös mészkövek és dolomitok csatlakoznak. Vannak felsikok (Batrina és Petroszi,) melyek karszt- féle jellemű triaszféle mészkőből alakultak s sivárságukban a Karasztot is felülmúlják. A hegység derekán egyes gránit és zőld-kőtrachit tömegek tódulnak keresztül. Maga a Yle- nvásza kvarczos és szarutünlés trachitból áll. Bév és Son- kolyosnál'agyagbányák vannak, melyekben a legjobb tűzálló agyagot vájják; ezt nem csak a szomszéd Szatmár, Arad s a távolabb eső Nógrád megvékbe, hanem még Bukovina és Gfalicziába is szállítják. Révben métermázsája két forint. A Plesz hegy réteges porfirtömeg. A nagy magyar medencze Békés-csanádi síkján az ősemlősök csontjait magában foglaló negyedkori lerakodás felett homok, sárga agyag és te- levénv találtatik. A homok legalsó réteg, vastagsága tetemes, néhol a felületre jut, rendesen az agyag és fekete föld fedik. Kavicsot seholsem találni. A sárga agyag keverék részei iszap finomságú agyag, kevés homok, s annyi mész, hogy e földnemet az agyagos márga név több helyen megilleti. Az Alföldön rendesen a sárga agyagból készítik a téglát és a cserepet s ez a sok mész miatt nem igen jó. A felső réteg a televény 0.3—2 méternyi. Főalkatrésze a korhany (humus.) s ez fekete. Benne sok helyütt találni márgagömböket (tojásos föld) és vasgömböcskéket, az úgynevezett bábórczet. Ez azon termékeny réteg, mely az Alföldet oly áldott termékeny vidékké teszi. De megjegyezzük, hogy gyakran szenved az aszálytól. Egyes rétegek sókat is tartalmaznak s azért fordulnak elő keserű vizek, minő például a csabacsüdi.
