Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1876
7 rózsáit találnék elhintve. Hogy az emberi élet magában véve mennyi nemes örömet s boldogságot nyújt, azt az életkorok Fogalmából leolvashatni. Vizsgáljuk csak e tárgyat részletesebben. Az ifjú-kor tehát a gyors kifejlés időszaka s habár ennek terjedelmét év számokban kifejezni igen nehéz s tekintve az egyes ember életfejlődésének rendellenességeit nem mindenkor találó; mégis mondhatni, hogy kezdődik az a születés perezével s tart a 20—24-dik életévig. Csakhogy ez életkor meghatározásánál irányadónak tekinthető azon önleges mérték is, melynél fogva tulajdonkép addig vagyunk fiatalok. míg öregebbekké lenni vágyódunk s akkor kezdődik az öregség, midőn már szomorodva felismerjük magunkban az okokat, melyek arra hangolnak, hogy az ifjú-korba kegyes vágykodással visszasovárogjunk. Az ifju-kor abban is jellemzi önmagát, hogy itt leggyorsabbak az átmenetek s legszembetűnőbb a kifejlés mind testileg, mind szellemileg. A születés az emberi élet voltaképi kezdete, mivel ez az anyaméhbeli magzatot az anyaorganismustól független életre hozza. Az újszülött alig tüntet elő önmagán őt egyénileg megkülömböztető jelleget. Úgy sir, mozog, rugdalódzik, nevet mint vele egyidobén született gyermektársai s a malaj, ind, sőt néger gyermek is test- és koponya-alkatát s bőrszínét nézve kezdetben egymáshoz teljesen hasonló, mert a négernél a jellemző szinkülönbség csak 2—3 hét múlva kezd előtűnni. Annyira érzéki lény az újszülött gyermek, hogy nála a lelki élet nyomára alig találunk. Es mégis az arczkifejezés sokatjelentó s gyakori változása gazdag belvilágra enged következtetnünk, melynek fejlődése már a bölcsőben megindult s jelekben is elárulja azt, hogy az ember mindjárt az élet küszöbén mennyire felette áll érzelmekben, szükségekben, vágyakban az állatnál, mely oly soká marad társaihoz s egy álombéli testvéreihez hasonló, holott a csecsemő jókor kiválik társai közül s előtünteti önmagán a családi hasonlatot, sőt azon néptörzsnek s nemzetnek is egyes sajátságait, melyekhez ő születésénél lógva tartozik. Még nevezetesebb átmeneti fokozat a fog zás és járás időszaka, mely a csecsemőt gyermekké érleli. A fogzás habár rendesen veszélyes átmenet, mégis lényegénél
