Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875
8 Mindenben ennek kell a többi tanokat összekötni és erősen összetartani. Nélküle minden inog. A történelmi eseményeknél hiányzanak a helyek és távolságok, a terményeknél a lelhelyek, a népszerű csillagászatnál hiányzik a kiindulás, a mértani képzelem felköltésének egyik legfontosabb rugója. Ha ezen módon a tudalom részeit szétesni engedjük, akkor a tanitás általi összes képzést veszedelem fenyegeti.'6) Az ő felfogása szerint a földrajz egy társi tói) associ rend) tudomány, és fel kell használni az alkalmat, hogy egynémely ismeretek között, melyeknek nem szabad magokban állaniok, összeköttetéseket hozzon létre. Mennyiségtani része, mely a népszerű csillagászatban leli kiegészítését és érdekét, összeköttetést hoz létre mennyiségtan és történelem között. A természettani részben a termé- szettani ismereteket feltételezi, részben alkalmat nyújt azok gyarapítására. A politikai (történelmi) földrajz leírja, miként lakja és használja fel az ember a föld felületét. Ezt mind összekapcsolni, a földrajzi oktatás neveléstani rendeltetése.16 l7 18) Még részletesebben fejti ki e gondolatot egyik tanítványa, Ziller. A földrajz már régen társi tó tudománynak neveztetett tekintettel arra, hogy nagy mennyisége a természettudományi, műtani, történelmi és hasonló anyagoknak, melyek már a növendék előtt ismeretesek vagy hozzá közel esnek, és a nélkül elszigetelve maradnának, nagyon könnyen hozzá, mint czélszerü egyesitő ponthoz kapcsolódnak, és általában azáltal az oktatás történelmi és természettudományi ágai között erős kapcsot lehet kötni, mert egyrészt az i d ő b e 1 i, ha a térbelitől elvonás által, mi csak tévedésekre ad alkalmat, el- szakasztatik és a történelem, ha a földnek, melyen mozog, ismeretét nélkülözi, nem sikerülhet, és mert másrészt a földrajz a csillagászaton nyugszik, és a természettudományokra sokszorosan van szüksége, hogy a földet kielégitőleg jellemezhesse. ,8) Nem lehet tehát jelenleg többé szó arról, hogy a földrajz tudomány száraz, ellenkezőleg mindenki beláthatja, hogy az érdekes, hasznos képző ismereteknek oly dús gazdagságá16) I. F. Herbart’s Pedagogiskee Schriften. Leipzig, 1073. II. 632. 1. 17) U. o. 630. és köv. 1 18) Ziller. Grundlegung zur Lehre vorn erziehenden Unterricht. Leipzig 1865. 421. 1.
