Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875
T föld egyediségeinek nevezett, titokszerüen működő személyiségeket sejtett vagy legalább azok nemünkre való hatását kimutatá.13) ily nagymérvű gazdagodás és ily irányú felfogás mellett a földrajz rendkívül sokat nyert fontosságában, kiemelkedett alárendelt szerepéből. A tudomány megérett arra, hogy megmutassa, hogy nemünk fejlődésmenete egy helyileg feltételezett természettünemény.14) És ha földiv nagyságok által a mi bolygónk tértartama meghatározva, a folyótól a száraz elválasztva, ettől mint lakatlanok a jégmezők elkülönítve, a plastikai egyenetlenségek megmérve, a mélységek a inérónnal elérve, a napfény és eső elosztása kikémlelve, a cultumövények környékei meghatározva, az állatok elterjedésének vidékei j ellőzve lesznek, csak akkor, ha a földrajzi és történelmi ismeretek egyesülnek, fejtheti meg a tudomány a kérdést, váljon a hely, mely nemünknek ki van mutatva miveltsége kifejlődósénék színteréül, nem hasonlit-e egy c z é 1- zatos gépezethez s nem lett-e törvényszerűen előírva az emberi miveltség előhaladása és terjedése, midőn a föld újabb arczulatát nyerte ? Ez esetben a földrajz szolgai állapotából felemelkedik s a történelemnek tanítója lesz, s képes lesz látnoki tehetséggel még a jövőt is megjósolni.15) Ha ezen dús gazdaságuk, az emberi nem fejlődésére elhatározó befolyást gyakorló szerepűk mellett a földrajzi ismeretek a tudományos tanintézeteknél még is elhanyagoltainak vagy félreismertetnek, vagy igazi tartalmukból kivet- köztetve visszatereltetnek azon szűk mederbe, azon lelketlen állapotba, melyben a múlt századig tengődtek; azt azok lel- kiismeretlensógének kell tulajdonítani, kik e tudománynak kimeríthetetlen üde forrásai felé a tudományszomjas ifjúságot vezetni elmulasztják. E bajt ismeri fel Herbart, midőn mondja : A többi tanok között, melyekre több súly fektettetik, a földrajzot a tanulók általában, és néha a tanítók magok elhanyagolják. Ez igen hibás eljárás. A földrajz tanítását lehet korlátozni s ez az első tanfolyamnál szükséges is, de nem szabad csekélyleni. Némely egyéneknél, ennek tanítása hozza tudatukra azt, hogy úgy, a mint kívántatik, tanulniuk lehet. 13) 0. Peschei. Gesch. d. Erkunde. XV. XVI. 1. “j Peschel. 690. 15) Lásd Peschel, Geschichte der Erdkunde. 686. I.
