Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875
Ritter korszakot alkotó értekezéseiben5) a többi közt a tudományosan kezelt, földrajzról mondja, bogy a föld törvényeinek megismerése iránt magát a földet kell megkérdezni. A természet által rajta emelt emlékművek s azok hieroglyph Írását tekintetbe venni, léirni s annak szerkezetét kibetfizni kell. Felületeit, mélységeit, magasságait mérni, alakjait lényeges jellemük szerint rendezni, minden idők és népek vizsgálóit, sőt a népeket magokat meghallgatni és megérteni kell. Az abból származó és már rég készletben lévő tények háttérbe szorult és elfeledett mennyiségükben, változatosságuk és egységükben egy áttekinthető egészszé rendezendők.6) A földrajz czélja a földnek leírása, de nem önmagára nézve, hanem az emberrel s annak tevékenységével viszonyítva. Ez az egészen természetes oka annak, mért nyúl majd minden gyakorlati ismeretek körébe. Ezt neki szemére vetni, annyit jelent, mint valóját megsemmisíteni. Mig azt kétségbe vonni nem lehet, hogy a hely a legelhatározóbb befolyással bir a természet mind a három országára, a termények előállítása, feldolgozására és elterjesztésére, épen úgy mint az ember testalkata és lelkületére, az emberi fajoknak népekké, államokká lehető vagy tényleg levő egyesülésére; a legelhatározóbb befolyással bir természeti, szellemi és erkölcsi miveltségük siettetése és késleltetésére, — addig számára korlátozottabb tér nem jelölhető ki. Ellenkezőleg úgy kell azt tekintenünk, mint a mely az emberi világ és természet között kapcsúl szolgál.7) Ily értelemben véve a földrajz tulajdonképen az emberi nem hazaisméje, a föld maga annak ne velő ház a. Ily elvek alapján irta Ritter nagy, sajnos egészen be nem fejezett művét: Erdkunde im Yerhältniss zur Geschichte. Ritterrel egyidőben lépett fel a tudományok atyja Humboldt, ki buvárlatai által a földrajzot oly nagy mértékben gazdagította, mint eddig más senki. A tömeg emelkedésében, a hegyrendszer kiterjedése és irányában, és viszonyos helyzetükben vannak uralkodó vonások, melyek a legrégibb időktől fogva az emberi társadalom állapotára befolyást gyako!) Carl Ritter. Einleitung zur allgemeinen vergleichenden Geographie, und Abhandlungen zur Begründung einer mehr wissenschaftlichen Behandlung der Erdkunde Berlin, 1852. *) Ugyanott 6 1. ') Ritter gegen Lindners Aufassung der Geographie. Guts-Muths Zeitschrift. Juli ISOS.
