Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1872
Konstant!nápolyba békekövetül 1567-ben. Követtársa volt Teuffenbach Kristóf. Hogy a szultán szivét minél könnyebben meglágyíthassák, magokkal vittek 30 ezer darab aranyat, órákat és drága ezüst edényeket ajándék gyanánt. Hét hónapig folyt az alkudozás Veráncsics és a nagyvezér között. A porta határozattan követelte, hogy Veszprém és Tata leromboltassék, de a követek ügyességének sikerült ezt lealkudni, s 1568. február 17-kén olyformán kötni meg a békét (Drinápolyban,) nyolcz évre, hogy Ferdinand évenkint fizet 30 ezer aranyat. János Zsigmond pedig tartozzék alkalmazkodni a békéhez. Még mielőtt Veráncsics konstantinápolyi útjáról visszajött volna, meghalt Oláh Miklós esztergami érsek és kir. helytartó. A király az által fejezte ki elismerését Veráncsics érdemei iránt, hogy őt a megürült érseki székbe ültette; három év múlva pedig kir. helytartónak is kinevezte. Ezen magas állásban úgy tűnik fel Veráncsics, mint a királyi családnak, hű őszinte tanácsadója, de egyszersmind a haza alkotmányának és törvényeinek is tisztelője és védelmezője. Vallási dolgokban nem emelkedett ugyan felül kora és felekezete általános szellemén ; de azért soha sem ragadtatta magát egyháza érdekében tett föllépéseiben oly kegyetlenségekre, mint egyik-másik püspöktársa. A mig Zápolya János és Izabella szolgálatában állott, különösen a tridenti zsinat előtt, mikor- még remélhető volt a szakadás megszüntetése, addig türelmes volt a reformátorok tanai és követői iránt; sőt még mint Ferdinand embere is egy ideig kerülte a protestánsok elleni erélyes föllépést és a misézést, mit csak bizonyos erkölcsi kényszerből tett meg vén korában először (1569. deczember 5.) de már mint egri püspök gyakrabban lép fel a protestánsok ellen. Kassán és Egerben nem akarta megengedni, hogy prot. papja legyen a protestáns népnek, mi által igen sok kellemetlenséget szerzett magának, mert a katonaság maga is prot. érzelmű volt. A sok levélből, miket e tárgyban a királyhoz irt, az tűnik ki, hogy nem mer határozottan föllépni. 1562. márczius 2-káról kelt levelében elpanaszolja a királynak, hogy a katonák zenebonája az eretnek pap miatt nem szűnik; azok nem akarják elfogadni a kath. vallást, ő meg nem fogja nekik megengedni a pi-ot. vallást, igy kölcsönös köztük a tettetés. Egyébiránt jelenti, hogy a nép annyira megromlott, hogy alig lehet észre téríteni, azért kéri Ferdinandot, gondoskodjék a kath. egyház javáról. Mint érsekről Szalay László azt mondja róla, hogy eretnek-üldözővé soha nem lett. „Amit Lamartine napjainkban magáról mondott: én sokat utaztam, jobbról balra, bali-ól jobbra a religio és politika mezején“ — azt Vei-áncsicsi-ól is elmondhatjuk, ki szint oly „impres- sionabilis“ volt, mint amaz, de kinek érzelmein és cselekedetein azonkép mint amazéin, életének legkülönfélébb szakaiban is a humanitás aromája érzett meg mindenha. Innen van, hogy a magyar katholikus egyház primási székén is ei'etnek-üldözővé úgy nem lett, mint nem lön soha azzá ura Maximilian, kinek eljárása a vallási ügy körül éles ellentétet képez Rudolf és a két Ferdinand eljárásával. Fenmaradt egy-két dorgáló levele az érseki uradalmakban székelő lelkészekhez, de ezeket is vagy azért irta, mert a Draskovichok s a Teleg- diek nem haoytak békét neki, vagy talán épen azért, hogy dorgálásai által őket siilyosabb csapások elől, melyeket különben mások reájok fogtak volna mérni, megóvja.1) Valóban Ve- ráncsics e tárgyú, hosszas és tartózkodó leveleiből az tűnik ki, hogy igazi üldöző lenni nem tudott, teljesen elnéző lenni hivatalánál fogva nem mert. Országos gondoktól ment magánóráiban szívesen foglalkozott a kertészettel. Hogy nagy pomologus volt, az kitűnik többek közt Miksa királynak azon leveléből, melyben tőle bizonyos nemesitett gyümölcsfa oltógalyakat kér.2) *) Adalékok a magyar nemzet történetéhez. 159. 1. 2) Nevezetes, hogy e latin szövegű levélben magyarul nevezi meg a kért gyümölcsfajokat „ewregh Zcmew felt ethe cheresnye — Ewlywedi eh erénnyé — Kathalan Zylu-a, lov Zylvcau sth. L. Magyarország Prímása 122 1.
