Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1870
8 — Gabelsberger Jeligéjében mondja ; „Eszmét s élő szót röptében a térhez igázni, Erre iparkodtam komolyan föllelni egy eszközt, És amit alkottam, nyujtám, hogy jót gyarapítsák. Lengene bár ugyanily szellem követőim előtt is!“ Törekvése egészen sikerült. Gyorsírásának egész rendszere két fokozatra oszlik levelezési és vita gyorsírásra. A gyorsírásnak elemi foka a levelezési mód is már az írónak nagy előnyt nyújt. Amit közönséges Írással csak 5 óra alatt bírnánk lemásolni azt a levelezési gyorsírással egy óra alatt megtehetjük, s a vita gyorsírás alkalmazásával ugyan az a munka */2 őrá alatt lesz készen. S igy az ügyesen kiképzett gyorsíró képes a legsebesebb és leghevesebb menetű országgyűlési vagy törvényszéki tárgyalást szóhiven lejegyezni. Gabelsbergert, gyorsírásának megalkotásánál, következő elvek vezérelték. A gyorsírásnak is alapjában betűírásnak kell lennie, hanem az egyes betűk jegyeinek lehetőleg egyszerűeknek, könnyen és folyékonyan irhatóknak, s elől-hátul más betüjegyekkel alkalmasan összeköthetőknek kell lenniök. Továbbá az elébbi elvek mellett is, az egyes betüjegyeket nem szabad önkényesen megalkotni, hanem azok, már jegyi jellegüket tekintve is, megfeleljenek az általok jelölt hangoknak, úgy hogy a lágy hangok gömbölyded és nyúlánk jegyek által, az erős hangok pedig egyenes és élesen görbülök által fejeztessenek ki. így például az a betű, mint alaphang egy egyszerű pont által jelöltetik; ó mint öblös hang kis félkörrel; ö mint még öblösebb hosszúkás félkörrel; é vízszintes vonással; i mint magas hang felfelé, és u mint mély hang lefelé menő vonalkával jegyeztetik stb. Azonban e hangzók csakis, ha magokban állanak, vagy ha a szónak kezdetét és végét képezik, iratnak ki, máskor a mássalhangzók által jelképileg fejeztetnek ki. A gyorsírás természete magával hozza azt, hogy egyes, gyakrabban előforduló szavak megállapított rövidítésekkel jelöltetnek, s ezek jelé nyéknek hivatnak. Ilyen a Gabelsberger-féle gyorsírásban vagy 5 0 van. A vita-gyorsirás abban áll, hogy a jól ismert jelényeken kívül, az írónak logikai rövidítések és egyszerűsítésekkel is kell élnie, ha a sebesebb előszóbeli előadást, szó szerint akarja lejegyezni. A logikai rövidítések és egyszerűsítések abból állanak, hogy a mondat azon szavai, melyek a mondat összefüggéséből egész biztossággal következnek, meghatározott általános elvek szerint csupán alkatrészeik által jelöltetnek. így például oltalom, olcsó, általános iratik ótalom, ócsó, átalánosnak; továbbá ilyen mondatokban: nyakrafőre dolgozott — most egyetértés uralkodik közöttünk — ez szörnyű vakmerőség — stb. a nyakrafőre, egyetértés, vakmerőség szavak például igy rövidittetnek: nyakra ő, egyet és, vakság, a nélkül, hogy kétértelműség támadna belőle. Ezen gyorsírás az, mely már majd minden miveit európai nyelvre lön alkalmazva, melynek terjesztésére mindenfelé társulatok alakultak és alakulnak, és különféle közlönyök szerkesztetnek; mely 1854. óta minden bajor gymnasiumon kötelezőleg tanittatik, melynek tanítását azon kívül Németországnak igen számos intézete behozta; melynek a bécsi államnyomdában sikerült külön nyomda-osztálya van. Ezen gyorsirási rendszert a magyar nyelvre Markovits Iván, a bécsi egyetemen a magyar gvorsirászat tanára, alkalmazá s tankönyvének jelenleg már hatodik kiadása forog közkézen. A Gabelsberger rendszerének elterjedése után feltűnt újabb rendszerek közül egy tartja fen magát egész a mai napig, s ez Stolze rendszere, mely Gabelsberger rendszerének alapján 1841-ben lett nyilvánossá, s a porosz kormány által jelentékeny pártolásban részesül. Ez van alkalmazásban jelenleg is a porosz országgyűlési felső-házban. Stolze rendszerében a magánhangzót a szó fekvése határozza meg, mely vagy a vonalra, vagy annak felibe, vagy pedig alája iratik. Ezt fárasztónak mondják a kézre nézve, midőn annak minduntalan fel-le kell mozognia. E rendszerben nagyon sok jelény fordul elő, úgy hogy egy pár száz jelényt kell annak be emlókelnie, ki a S t o 1 z e-féle gyorsírást csak olvasni is akarja. E jelények legtöbbnyire csak az által különböznek egymástól, hogy egyik erősebben, a másik gyengébben van felírva, mi gyakran kétértelműséget idéz elő. E rendszer is alkalmaztatott a magyar nyelvre Fenyvessy által, s a magyar országgyűlésen ez is erősen van képviselve.
