Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1870

úgy nevezett ti róni jegyeket K. e. 76-ban találta fel, s azok használatában oly ügyességre tett szert, hogy urának elmondott beszédeit utánirhatta, s érdemes volt a dicséretre, melylyel ura és kortársai el- halmozák. Utánna Rómában a nótáriusok rendje támadt, kik nemcsak a tanácsban, és a népgyü- léseken, hanem a bírói tárgyalásoknál is jegyezgettek és szigorú törvények fenyegették azt, ki mesterségét szántszándékos hamisításokra merte használni. Alexander Severus egy hamisító nótáriusnak megmetszette keze inait, hogy Írásra képtelen legyen.

A művészetek és tudományok átalános hanyatlása eltemette a régi sebes-irást is, csak midőn a középkor vége felé a tudományok újra felvirágzani kezdtek, akkor fordultak figyelemmel a régiek gyorsírására. A tudós Gr uterus 13,000 tiróni jegyet gyűjtött össze. Azonban a régi gyors-irás nem felelt meg a kor igényeinek, annak reálisabb elven kelle megalakulnia, hogy necsak egyes kiválóbbak tulajdona lehessen, hanem mennél nagyobb elterjedést nyerjen. E tekintetben a kezdeményezés érdeme az angoloké. A 16-ik század második felében többen kisérlették meg ott saját találmányi! gyorsírásukkal fellépni, kik között különösen Willis János tüntette ki magát, kinek művészete mindenfelé nagy feltűnést okozott, s maga I. Károly angol király is nagy buzgalommal fogott annak tanulásához. A 17-ik század elején már 200 különféle gyorsirási müvekkel találkozunk s tanítani kezdték azt nyilvánosan Oxfordban, majd végre minden angol egyetemen, s jelenleg, midőn még mindig hét gyorsirási rendszer van alkalmazásban, az Ellis- és Pittinann-féle phonographiai rendszer látszik általános érvényre emelkedni.

Az angolokat csakhamar követték fajrokonaik Éjszakám éri kában és a fr an ez iák. A franczia rendszerek közül leginkább Bér tin Tódoré érdemel említést.

A három európai nagy nemzet közül a németek voltak az utolsók, kik a gyorsirászattal foglalkozni kezdtek. Ennek oka abban rejlett, hogy a németeknek nem volt nyilvános politikai életük, s igy nem volt tér, hol a gyorsíró gyakorlatilag kiképezte volna magát. Csak a múlt század végén 1796-ban lépett fel Mosen geil a németek közül az első, s már 25 év alatt föl lett találva egy oly gyorisirási rendszer, mely az eddigi minden kísérleteket elhomályosította, s mely napról-napra tovább és tovább terjedvén mindig több és több nyelvekre alkalmaztatik s úgy látszik egy egyetemes mivelődési eszközzé növi ki magát. Ezen legtökéletesebb gyorsirási rendszer megalkotásának dicsősége Gabelsberger Eerenczet illeti.

Gabelsberger Xaver Ferencz született 1780 év febr. 9-én — Münchenben, hol atyja fű- hangszer-készitő volt. Tanuláshoz nem voltak anyagi eszközei, azért tanításra és szépírásra fordította idejét. Harmincz éves korában az Isarkerület főbiztosi hivatalának Írnoka lett, s onnan lassanként emelkedett, inig a beliigyérség mellett titkárrá nem lett, mely hivatalban aztán haláláig megmaradt. Hajlama és hivatala korán vezették arra, hogy az irásmesterséggel, gyorsírással és titkos iratok fejtegetésével foglalkozzék, s igy jött 1817-ben azon gondolatra, hogy egy uj, gyakorlatilag használható gyorsírást feltaláljon. Azon körülmény, hogy a bajor alkotmány épen életbe lépett, s Anglia, Fran- cziaország és Éjszakamerikának példája, hol országgyűlési és törvénykezési tárgyalások már gyorsirá- silag jegyeztettek, ösztönül szolgáltak neki, hogy szándékát keresztül vigye, s két év alatt fokozott szorgalommal, még az éjjeli órák felhasználásával is, annyira vitte mesterségét., hogy 1819. évtől fogva a bajor országgyűléseken mint gyorsíró sükeresen működhetett. Ez időtől fogva találmányát napról- napra tökéletesítette s nem soká a müncheni tudományos akadémia elismerő nyilatkozatot tett gyorsírásáról s 1831-ben a bajor rendi gyűlés 500 forintot számára, 500-at találmányának terjesztésére szavazott meg. Most jött ő oly helyzetbe, hogy tanítványokat képezhetett, s találmányát 1834-ben sajtó utján is közölhette. Rendszere csakhamar elterjedt Németországon s azon kívül, mert sikerrel alkalmazták azt az uj görög, magyar, cseh és dán nyelvekre, valamint újabb időben az olasz, franczia és angolra is. Különösen az 1848-ki mozgalmas időben nyert ezen gyorsírás nagy elterjedést. Gabels- berger ezt még megérte, de már 1849. év január 4-én megszűnt élni. Gutaütés vetett tevékeny életének véget.