Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1870

és szem könyt, ajtó és fül hallást, viz és kanál evezőt stb. Ha pedig a chinai valamely idegen szót akar felirni, akkor azon szót szét kell tagolnia s tagonként felírnia ; de mivel némely szótagokra nincs jegye, az eredeti szót önkényesen átidomitja, igy lesz Európából Eulópa, Amerikából Jamelikia. A chi- naiak írásuk feltalálójául Tii-lii királyukat tartják, ki K. e. 2941-dik év körül élt. A mint — úgy mond — ő egyszer az iszapon járó madarak nyomát vizsgálgatta volna, azon gondolatra jött, hogy ilyféle jegyeket lehetne Írásul használni, innen nevezik a chinaiak írásukat madárnyom-irásnak (niao tri ven). Ez Írás aztán kiszorította a használatból a csomóirást.

Az európai tudósok érdekeltségét azonban egy irás sem költötte fel annyira, mint az aegyp- tomi hieroglyp bek, s aligha nyújtott valamely írásnak megfejtése több nehézséget, mint ez. Századokon át megfej tétlenek maradtak azok, inig az 1799. évben Sais romjai közt talált, úgynevezett rosettei fölirat hármas rovatában a görög szöveg világot nem vetett a hieroglyphek titkára. A hie- roglvphek eredetileg szinte képírás volt, azonban ez a mexikói és a chinai képíráson túlemelkedve első kezdete lett a betűírásnak. Eredetileg az aegyptomiaknál is a tárgy kifejezésére annak képe szolgált, s igy például alul nyílással ellátott négyszög jelentette a házat, kezeit ég felé emelő alak az. ijjedelmet, ujját szopó emberi rajz a gyermeket stb. Az irásfejlődésében nevezetes lépés történt akkor, midőn a képet nem az egész tárgynak, hanem csak a tárgy neve első hangjának megjelölésére kezdték használni. így lett a pat (= láb) alakjából a p betű, amahe (= kar) a. nose (= nyúl) u. set (=: nyúl) s, tot (= kéz) t stb. E módon sikerült az egyptomiaknak írásjegyeiket 150 szótagjegygyé és 200 betüjegygyé leolvasztani. Ez szép eredmény volt szemben a chinaiak tömérdek jegyű Írásával, de még is csak részben lön általuk a betűírás feltalálva.

A legtökéletesebb, a teljesen kifejlett betűírás feltalálásának dicsősége a phoeniciaiakat illeti. Ők nem állapodtak meg a félúton, hanem az emberi beszéd alaphangjait felelemezve, minden önálló hang föl jegyzésére egy jegyet vettek használatba, s erre elegendő volt 22 jegy, a phoeniciai abéczé. Ezzel az emberiség roppant lépést tett előre, rendkivülileg meg lett könyitve az irás és olvasás, elterjedhetett az az emberiség minden rétegeiben s az emberi mivelődés egyik leghathatósabb eszközévé válhatott. Egy phoeniciai monda szerint a betűírást Thaut találta volna fel, ki azonban nem egyéb a thaut — bölcseség szemólyesitésónél, s abban igazuk volt, az ő bölcseségük találta azt fel. Megjegyzendő hogy ez irás is tisztán a képírás alapján fejlett ki, s érdekes lesz tudnunk, hogy az a betű eredeti alakjában bikafejet, a b házat, a g tevét, a d ajtót ábrázolt.

A phoeniciaiak jobbról bal felé Írtak s rövidítésekkel éltek, ugyancsak igy írtak és írnak még ma is a zsidók, kik az írást tőlük eltanulták. Phoeniciából átszármazott az irás a görögökhöz, a hova azt a monda szerint Kadmos vitte át. A görögök a betűket átalakították és szaporították, valamint a jobbról — bal felé — a mi fogalmunk szerint — a visszás irás helyett használatba hozták az eke- irás módját, mely szerint egyik sor jobbról-balra, a másik balról-jobbra íratott, mint a hogy az eke szokott szántás közben janii, majd később határozottan balról-jobbra írtak. A görögöktől — elébb tán az etruskokhoz — onnan a rómaiakhoz vándorolt e nevezetes találmány s a római világuralom, de különösen a kereszténység terjesztésével közös tulajdonává lett az a miveit népeknek. A különbség, mely a görög és latin, majd a latin és gotli irás közt van csak alaki, lényegileg mind ugyanazon egy anyának, a phoeniciai ábéczének szülöttei ők. A nyomdászat feltalálása szinte befolyt az egyes betűk némi módosulására, de hogy az nem lényeges az avatott szem könnyen felismerheti. Végül meg kell még jegyeznünk, hogy eredetileg a nagy és kis betűk közt nem volt kíilömbség.

A világtörténelemben a közönséges irás mellett már jó korán nyomaira akadunk a titkos Írásnak. Az emberben meg volt és megvan azon törekvés, s gyakran a körülmények által is arra van utalva, hogy rejtett, nem mindenki által érthető módon és úton tegyen közleményeket. Ezen írásnak két fő módját kell megkülönböztetnünk ; egyik az, midőn az irat titkos úton menesztetik rendeltetése helyére, a másik, midőn maga az irás mesterkélt, titkos jegyekből áll. Az elsőre egy pár érdekes példát jegyzett fel Herodot. Harpagus mód hadvezér titkos közleményt akarván Cyrus persa királyhoz meneszteni, fogott egy mezei nyulat, felhasitotta bőrét s a titkos iratot a bőr alá rejtette, mire a seb begyógyult a nyulat elküldte ajándékba Cyrusnak. Más helyütt azt találjuk közölve, hogy leborotválták a rabszolgának fejét s a csupasz bőrre írták fel a titkos tudósítást. Erre megvárták inig a haj ismét