Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1865
6 8. Mathesis és természettudományok, mint gymnasiumi tantárgyak együvé tartoznak, de a mint a fentebbi táblázatból kitűnik, a többiek mellett háttérbe szorulnak, a menynyiben a nyelvek túlnyomók. Azonban némelyeknél óraszámra nézve a legnagyobb különféleség tűnik ki. Basel és Bernben a mathesisre 33—35 óra, a természettudományra pedig csak 6—8 óra van szentelve; mig ellenben Sz. Gallenben egész túlzásig mennek a természettudományokkal, 13Y2 matliesis óra mellett 29 természettani van; különösen pedig chcmiára forditanak nagy figyelmet. 9. A bölcsészet, mint gymnasialis tantárgy, nem minden intézetnél van fölvéve; s feltűnő, hogy nem éppen a kevesebb évre terjedő gymnasialis cursusokban hiányzik, hanem éppen azokban, hol 9 évi a tanfolyam, s hol külömben is egyetemek vannak pl. Bern és Baselben. Más részről pedig a lucerni és solothurni nyolc osztályos gymnasiumokban 7—10 óra is van szentelve a bölcsészeti elötanra. A svájci gymnasiumok ily különféleségét, s a tantárgyak oly önkényes kezelését — bármily érdekes az — nem lehet helyeselnünk, mert bizonyos központosítása a tantárgyaknak mégis szükséges, s az egyöntetűség nem lehet hátrányára a tanügynek. Fel is szólal e mellett Dr. Húg, s a non múlta séd multum-féle elvet állitván fel, az kívánja, hogy egy osztályban egyszerre csak egy nyelvtant kellene tanítani; de azt aztán teljes erőből, úgy hogy egy kis időre a többi tárgy háttérbe szoruljon. 6 a gymnasialis tantárgyakat a két klassikai nyelv körül óhajtja öszpontositani. Ne legyen egy órás tan; inkább végeztessék egy tárgy négy órában egy év alatt, mint két órában két év alatt. De a központosítás ekképi keresztülvitelét ö csak az algymnasiumban kívánja alkalmaztatni ; a felsőben, hol már a lélekerö gyakorlottabb, inkább az önmunkásságot kell ébreszteni, s oda emelni az ifjúságot, hogy minden egyes tárgygyal — mint okvetlenül szükségessel — egy- iránt komolyan foglalkozzék. E tekintetben a zürichi gymnasium régtől fogva előljár. Ott ugyanis az első osztályban tiz órával kezdik a latint (régebben 12-vel) s igy egy év alatt a 12 éves ifjak az egész alaktant satjátjokká tehetik. A német nyelv és mathesis négy, a földrajz öt órában. — A második tanévben a latinra már két órával kevesebbet forditanak, tehát csak nyolezat, s kezdik a görögöt szinte nyolccal, s a történelmet négygyei. — Harmadik évben mind a két klassikai nyelv hat órára szálittatik, s elkezdik a franciát szinte hat órában, a természetrajzt két órában, későbben háromban. — A következő évben görög és latin együtt véve csak bét órában, a francia ötben tárgyaltatik. — Ettől fogva a többi tantárgyak meglehetősen egyarányban maradnak egymással, csak a felgymnasium két osztályában jön elő a héber és a bölcsészeti elötan. Ha valahol, úgy bizonyára Svájcban méltán fel lehet szólalnia Dr. Húgnak hogy: „Az ifjúságot nem kell túlterhelni tanórákkal!“ Ez oly kívánat, sőt alapszabály, melyet a fentebbi táblázat nyomán, méltán kívánhat, s melyet mi is készséggel aláírunk. Mert a szerfeletti óraszám nemcsak a testi erőt és rugékonyságot csökkenti, hanem a szcllemelevenségre is káros befolyással van. Ezt a tapasztalás számos példával bizonyítja. S ámbár a tornázás, úszás és vívás rendes kötelező tárgygyá tétele által a test elnyomorodásának és zsibbasztásának elejét vették is; mégis, ha a sok görbehátu ifjút és öreget látjuk, azt kell mondanunk, hogy e tünemény nagyrészben azon sok órás tanrendszernek tulajdonítható, mely a svájci gymnasiumokon régóta gyakorlatban van. Mit mondana egy nyugtalanabb vérű magyar tanuló, ha hetenkint 35—40 órát kellene az iskolában ülnie? Pedig, ha a svájci gymnasiumok óraszámát tekintjük, ott annyi van némely osztályokban. Tekintsük a berni, baseli, zürichi és sz. galleni gymnasiumok óraszámát, a mint az programmjaikból kitűnik: IX. VIII. VII. VI. V. IV. III. II. I. osztály. Bern 33. 34. 34. 35. 34. 34. 36. 37. 37. óra. Basel 29. 30. 32. 34. 34. 33. 28. 28. 27. „ Zürich — 34. 35. 36. 37. 36. 38. 39. „ Sz. Gallen — — — 351/,. 35. 33. 32. 40. 38. ,,
