Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864
10 azon igényeknek, melyek a magasabb iskolai művelés egyetemes céljának elérése végett minden tanártól követeltetnek, megfelelni nem képes: az csak oly feltét alatt nyerheti a facultas docendi-t, hogy tudományos kiművelésének határozottan kijelelt hiányait utánpó- tolja. — Ezen feltétes facultas docendi-val ruházandó fel továbbá mindazon tanárjelelt, ki a tanitás egy vagy több főtárgyaiban annyi ismerettel bir, mennyi egy tanártól a közép vagy alsó osztályokban követeltetik. — E különböztetés ellen, lia ily csínján tétetik, ahogy az Poroszországban inkább a gyakorlatban mint papíron szemlélhető, nem mernénk lényeges észrevételt kockáztatni. Ámde az al- és fe 1-gymnasiumi képességfok olyatén merev megkülönböztetését, melyszerint hézagosán készült s ügyetlen tanárjelöltek, ennek dacára, az alsóbb osztályokra szóló képességlevéllel elláthatóknak tekintetnének, h lyesnek képzeli tán egynémely laikus; de igazságtalannak és helytelennek kényszerül érezni a tanoda minden avatottabb embere. Mert, noha tagadliatlanul van az al- és f e 1-gymnasium közt bizonyos, feladat-, és iránybeli különbség, *) mely mindkettőben mind a tárgyak különböző terjedelmét, mind az előadási és fegyelemkezelési mód eltérését alapítja meg: mégis nagy balfogás lenne, oly készületi törpeséget kanonizálni, mely szerint, mint néhutt hajdanában megtörtént, némely a gymna- siumi s tán papneveldéi pályát invita Minerva megfutott, ismeretekben szegény, érzületre silány, a tanítási cél és módok .sejtelmével nem biró, modorra ügyetlen, tán nyers egyének legalább algymnasiumi tanításra authorizálhatók lennének. Mert ha, amint saját tapasztalásomból igen jól tudom, a gyakorlatban vannak férfiak, kik benső hivatásuknál fogva tul- nyomólag az alsó osztályokba valók: az kevésbé személyes készültségük vagy tárgyilag az algymnasiumi feladat csekélyebb voltáért, mint a náluk találtató paedagogikai tapintat, tanítási ügyesség és elemiekre rá nem unó türödelem nagy mértékének szempontjából állhat. Ugyanis, ha már az algymnasium érzi a rósz elemi alapokat: szembeötlő, mennyivel feltételezi az a 1-gymnasiumi tanitás célszerűsége a gymnasialis tanszervezet egészbeni sikerét inkább, mint a fe 1-gymnasiumé, — mely utóbbinál semmi kapacitások helyre nem ütik, jóvá nem teszik az algymnasiumban netán elmulasztott szellemgymnastikát s követett ferde irányt, vagy épen azt az alólról fölhozott gondolkodási tehetlenséget, az elmének nem is kifejletlen, gyakorlatlan, hanem elbutitott állapotát, melynek eredményzésében itt-ott néhanapján remekelt (vajha ma már ne remekeljen) egy-egy szellemtelen formalismusban megcsontosult dresseur, idomító, — ki is az értelmetlen magolást pro examine, szerinte egyetlen didaktikai és paedagogikai célt, példás káplári methodussal keresztül vitte. **) Ha anyagi építkezésnél legtöbb függ az alap szilárdságától, s ha csak egy növényi szervezet tenyészhetésénél is a talaj jóságától s a gyök épségétől: mennyivel inkább van ez igy oly szellemi épületvagy szervezetnél, minő a gymnasiumoké! Arany betűkkel volnának e részben mind annak, ki a nevelés roppant horderejű szent ügyével foglalkozik, Quintilian szavai szivébe vésendők: „Natura tenacissimi sumus eorum, quae rudibus annis percepimus: ut sapor, quo nova imbuas, durat; nec lanarum eo- lores, quibus simplex ille candor mutatus est, élni possunt. Et haec ipsa magis pertinaciter haerent, quae deteriora sunt. Nam bona facile mutantur in pejus: nunc quando in bonura verteris vitia? Non assuescat ergo, ne dum infans quidem est, sermoni, qui dediscendus s it“ Instit. libr. I. c. 1, 5. — „Ne quis igitur tanquam parva fastidiat grammatices elementa.“ !. c. libr. I. c. 4, 6. E kitérés után folytassuk látogatási utunkat Poroszországban. A tan írvizsga részletes határzataihoz tartozik még: *) Mig az algymnasium didaktikai jellemét inkább a puszta megértés s a megtartás képezi; a fel- gymnasiumé a fölvett anyagoknak már feldolgozásában áll részint az élet, részint az eszmeszerü művelődés számára. **) Quem dii oderunt!
