Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864
23 hatna, hol a vizsgálandó, tehetsége szerinti avatottsággal számol: miféle könyvek, gyakorlatok, tanácsok, minták fölhasználása mellett, mimódon igyekezett azóta tágitni tudományát, s megalapitni magát a tanítói s nevelői gyakorlatban; s miképen fogja fel a gymnásium célját, szervezetét, s a tanit-ási ágak kölcsönös viszonylatát egymáshoz s az egészhez. Ez irat elméleti s gyakorlati tudományos értéke nyújthatná az egyik legbiztosb mértéket az illető felől alakítandó ítélethez. — A próbalecke tárgyában különös moudani valót nem látok ; hanemha azt, hogy ki a gyakorlási időt, viszonyban ugyan valamely intézettel, de mégis ma- gánnevendékek tanításával töltötte: az próbaleckéül — a vizsgálók engedőimével — helyesen tarthatna növendékeivel rövid vizsgát oly módon, hogy a kikérdezést őmaga kezelné.*) Hátra hagyám azt, mi az első s főkint második vizsgára bocsáttatásnak, s különösen a kiadandó képességlevélnek conditio sine qua non-ja tartozik lenni. Hátra hagyám, mondom, a tanári képességek éltető központját, mely nélkül a többi holt vagy idvtelen, s mely, hogy megvan-e az illetőknél, az iránt a vizsgálók s különösen elnökük részéről alkalmas utakon biztos tudomás szerzendő, tekintve, hogy arról van szó: valakinek nevelésére bízni nevendékeket, kikből jövőre a gymnásium mind átalánosb mind részlegesb feladata szerint, az emberi társadalomnak egészben, hazának és egyháznak különösebben, szellem- irányzói váljanak. Az alapkellék, melyre vonatkozom, a jó érzület, még pedig jó érzület a humanisnius — a hazafiasság és a kér. prot. egyháziasság**) igényei szerint. Cikkem második részében könnyebbség okáért v éle mén yz ők ép en szóltam; kérem azonban a mondottakat folyvást úgy venni mint eszméket, melyek vélemény előkészítésére s z á n v á k. Egy a tanárképzés tárgyában körvonalozottan megalakítandó vélemény, melyet az e pályára lépendok az előképződésnél programúiul kövessenek, az ifjak számára, kik ez anyagilag ugyan kévéssé jutalmazott, de szellemileg, ha való képesség nemes érzülettel járja, bizonnyal legjutalmazóbb pályára szentelik magukat, előképzésük tárgyilagos célszerűbbsége mellett kétségtelenül azon inkább önleges előnyt is Ígéri, hogy ez előterv út- és irányjelölése által náluk mind az előkészülésnek elhatárzása, mind az elhatárzottnak tétovátlan végrehajtása lényegesen megkönnyíttetik. Hogy pedig szigorúaknak látszható igényekkel szemben is, jobb tehetségeknél a vállalkozási kedv fokoztassék: egyetemes gyűlésünk férfiúihoz méltó s az egyetemesség legfőbb érdekein nagyot lendítő erőfejtés lenne oly intézkedés,***) mely szerint jövőben mindazon tanárok, kik a tudományosság — a haza — az egyház körül az évek bizonyos számán át érdemeket szerzendnek, anyagilag illően biztosított nyugalomba vonulhassanak vissza, s ez intézkedés folytán a nyugalomba azon édes tudatot is vihessék magukkal, miszerint látják: az ür betöltésére mint állanak készülten és készen töretlen, rugalmas uj erők. Petz Gyula, mezöberónyi ág. li. cv. lelkész, és a szarvasi főisk. tanács tagja. *) Mint nevelő egykor hasonló testület előtt magam cselekvém igy, bár nem egészen ilyen céllal. **) T isztán keresztyéni szempontból, humanitás és keresztyénség egy. ***) A békési esperesség Szegeden folyó évi jun. 14-én tartott közgyűlésében elhatározta, a bányai kerület utján a méltóságos egyetemes gyűlésnél indítványozni: létesittessék oly egyetemes evang. tanári nyugdij-alapitvány, melyből a dolgait 25 éven át idves eredménynyel végzett tanár azontúl egész fizetésével, más szintén jeles tanár pedig, ki önhibája nélkül még a 25 év eltelte előtt munkaképtelenné válnék, a hiányzó évek aránya szerint kevesebbel, fölmentethessék a szolgálattól.
