Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864
hanem a vizsgáló férfiaknak is saját tudományosságuk, egyszersmind tanügyi praktikus ava- tottságuk mind a tudományos mind a gyakorlati követelésekre nézve, melyek tanárjelöltek irányában teendők, önként szabja meg a kellő' mértéket. A tanügy iránti buzgalom, de a lelkesen készült fialal férfiak iránti méltányosság is azt, hozza még magával, hogy a vizsgálók a vizsgálatnak minden részeire annyi időt szentelni ne terheltessenek, mennyi kell ahoz, hogy egyfelől maguk minden irányban elegendő adatok alapjára rakhassák le, s higgadtan alakíthassák meg Ítéletüket; másfelől a vizsgáltak minden sietség nélkül a lélek egész csöndességében és nyugottságával fejthessék ki tudásuk s ügyességük jelenségeit. A fölszínes, sekélyes elsajátítások embere, ezeket gyakran, ha hajszoltatik is, a gépien megtartó emle tárából hamar és könnyű szerrel kirakóssá; ellenben a tudományos öncselekvőségét mélyebbre ágyait és szélesbre tágított szellemet önbelvilágában a gondolkodás és autokritika folytonossága,, úgyszintén a positiv tanok sokoldalúsága reflexiókkal, elmélődésekkel késleltetik a szabad előadásban, minden kiejtendő szónak előleges meghányására egy kis időt vétetve vele igénybe, mint ki az önitéletet mindig első bíróságnak tekinti. A vizsgálóbizottság azokat, kik az A. I. szerinti átalános s az A. II-nek 1. 2. 3. pontja szerinti szaktudományi feladatnak egészben véve elegetttettek, tanár jelölti bizonyítványnyal látandja el, még pedig: a tudományosság föntebb megjelölt magasabb fokáig előképzetteket „a magasabb képesség-fok reményének“ vagy , a legfelsőbb osztályokban is tanithatásnak“ kitételével, a többieket e megjegyzés nélkül. Ily bizonyítványokkal ellátottak nevei immár a főiskolai elöljáróságokkal oly ajánlat mellett lennének közlendők, hogy ők gymnásiumokban, esetleg reáltanodákban nyerjenek alkalmazást, egyelőre ideiglenest. Egyébiránt a vizsgáló bizottság egyik lényeges cselekménye ily alkalmakkor lenne: jegyzőkönyvileg megjelelni a vizsgáltaknál különösen a tudományos képzettség hézagait, s őket ezekre, s a gyakorló vagy segédévekben történendő kitöltésre figyelmeztetni. II. Második vagyis tanári vizsga, melyen a képzettség már túlnyomólag gyakorlati tekintetben lenne igazolandó azoktól, kik 2—1 év előtt tanárjelölti bizonyítványnyal elláttatva s azóta egy nyilvános intézetünkön mint segédek az igazgató s illető osztály és szaktanárok irányzó befolyása alatt működve, vagy az intézetnek netáni magánnevendé- keinél, de szoros alkalmazódásban az intézet tantervéhez nevelősködve, egyfelől tudományos képződésüket kitágították; másfelől a nekik megfelelő szakokban s osztályokban tanítói s nevelői gyakorlatban részesültek, és most mind a tudomány- mind a gyakorlatbeli haladásukról számolandók, még pedig a vizsga formájára nézve ismét háromképen, u. m. Írásban, szóval, s próbalecke által; s mindháromnak sikeréhez képest, a föntebbi kíilönbözte- tés nyomán, vagy egyszerűen tanárképességi oklevelet, vagy ilyet „a legfelsőbb osztályokban is tanithatásnak“ világos kitételével, nyerendők. Ily tanárvizsga már az examen pro ministerio-val állna párhuzamban, mig az elébbi a candidaticummal. A vizsgára bocsáttatás föltétei: 1) tanárjelöltségi bizonyítvány, 2) a vizsgálati elnökséghez az illető főiskolai igazgatóságtól hivatalos úton eleve beterjesztett oly ajánló-irat, melyben a képességlevél igénylője mint a gyakorlati időt kitöltött segéd bemu- tattatik, egyszersmind eközben kifejtett tanítói ügyessége, nevelői hivatása, s kötelemhűsége, jelesül leckékre-késziilése körül, s a gyakorlati képesség elsajátítására irányzott célszerű tevékenysége, hivatalos mint magános életbeni magaviseleté, humanitása — különösen anevendé- kek irányában is, kedvező színben jellemeztetik. Ez ajánlóirat kiállítói, illetőleg! aláirói az igazgatón kívül, az osztálytanár, ki mellett legtöbbet működött, s a szaktanár, kihez szakra közelebb állt. Ily bizonyítvány aláirói többi közt az illetőnek leckeóráin tett látogatások tapasztalataiból tartoznak indulni. A szóbeli vizsgán a kikérdezésnek leginkább arra kell vonatkoznia, hogy folytatott tanulmányok által a h éz a g ok , melyek jelölti vizsgakor tapasztaltattak, mikép töltvék ki. Az Írásbeli leghelyesben a vizsgálandónak oly készen hozott iratából s ennek átnézéséből áll
