Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1861
9 megzendűl a seminárium harangja, s mint a dolgos méhek özönlenek egyfelől az intézet összes növendékei, másfelől a tanítók a semináriumi épület nagyteremébe, hol reggeli istentisztelet tartatik. — Ének. ima, szentirás olvasása, néha rövid magyarázattal egyes tanítók részéről, képezi e reggeli áhítatot. Már az ünnepélyes erőteljes ének fölrázza min- dennapiságá'ból a lelket és ehhez az ima, a szentirás gondos olvasása hatalmasan buzdít a komoly napi teendőkre. Egy buzgó keresztény családot, kis egyházat vélünk magunk előtt, hol nem a megszokás vagy kényszer, de lelki szükség- egyesíti egyszerű fohászban a tanítókat s tanítványokat, s megbocsát Ön a hideg vizsgálónak, ha egy percre szerepét feledve, az itélgetést a küszöbön hagyja, s tiszta keresztény szeretetben egyesül azokkal, kik — hogy nehéz pályájukra méltóan előkészűlhessenek, — egy ily életre kiható vallásos oselekvényben keresnek vigasztalást, serkentést, reménységet. Az istenitisztelet után szétoszlanak az egyes osztályok tantermeikbe, — melyek rend és tisztaságra, a templom és lakszoba között középen állanak, mintha már e puszta külsőség által is arra akarnának figyelmeztetni, miszerint az oskola család és egyház között foglal állást. — Az összes semináriumi osztályok tantárgyai a következők : vallás, neveléstan, anyanyelv, világisme, olvasás, irás, számolás, ének, orgona és tanítási gyakorlatok. Ezen tantárgyak módszeres beosztása az egyes osztályokra nézve a következő : 1) Az első évi semináristák a vallás-oktatás alatt nyerik a bibliai ismeretek egész körét, különösen a bibliai történeteket, s ezek mellett olvassák a bibliát, — mely ez intézetekre az egyedül helyes kiindulási pont. — A növeléstant ez osztályban csak az elsőéviek szenvedőleges jelenléte a tanítási gyakorlatoknál, — pótolná, s mondhatni ez képez némi nézleti neveléstant, de még minden rendszerbe fűzött szabályok mellőzésével. — Az anyanyelvben a tágasabb értelemben vett szó- és mondattant, a világisme nevezete alatt a föld- és természetrajzot nyerik ez osztálybeliek. — Az olvasás, irás, számolás mind a három semináriumi osztályban közösen tanittatik, de úgy, hogy a kezdőknél inkább a tárgy elsajátítása, a haladottabbaknál ennek szabad földolgozása s előadása teszik a fő dolgot. 2) A második osztályban a keresztény hittan, a neveléstan alapelvei (általános rész), stilgyakorlatok, leginkább leírás, s olvasott remekművek szabad földolgozása, egyetemes és hazai történelem, szavallati és fölolvasási gyakorlatok kerülnek elő. Ezenkívül ez osztály növendékei a tettleges tanításba is bevonatnak a fenálló mintaiskoláknál, természetesen könnyebb tantárgyakon szerezvén némi gyakorlati ügyességet. 3) A harmadik semináriumi osztály tantárgyai : az erkölcstan, a tanitás és módszertan, apróbb értekezések kidolgozása, katechizátiók föltevése s ügyiratok szerkesztése. Ezek mellett fő súly tétetik a tantárgyak gyakorlati kezelésére a mintaiskolában. A tantárgyak ilyen bősége mellett, bőven kijut a növendékeknek s tanítóknak egyaránt a tanórákból, úgy hogy mindhárom intézeten 34 — 36 hetenkénti órát kapnak a növendékek, s 24—26-ot adnak az egyes tanítók. Ehhez járul még a 4—6 osztálvú minta- iskolák sok felelősséggel járó kezelése, miben tanítók s semináristák egyaránt osztoznak Ezen minta-iskoláknál a vallás, olvasás, irás, számolás, nyelvtan, világisme és ének képezik a főtárgyakat természetesen módszeres alkalmazással az osztály rendszerre. —
