Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1859

A lég nevezetes hullámzásait legszembetűnőbben ábrázolja a higany mozgása a légsúly- mérőben. Ha az általam feljegyzett töredékes észleletekből következtetést vonni szabad, a légsúly - mérő középállása Szarvason 751 millim. (27.75 par. liiiv.) volna, Budán a 723.9 pár. lábnyi tengermagasságban fekvő csillagdán öt évi észleletek nyomán. 27.37 p. hüv. Többet a légsúlyról szarvasi naplónk hiányai miatt adni nem merünk.

Az alföldi időjárás nagy szabálytalanságát a gazdaság is mutatja. A magyarföld termékenységéről régóta igen csodás fogalmak keringnek külföldön, különösen az alföld tartatik a legtermékenyebb kanaannak, a milyennek Hero dot túlzott jellemzése után az euphrati síkság nézetett az ó-világban. Németországban Magyarhonról megjelent számos leirások komolyan állítják, hogy alföldön rozsot nem termeszthetni, mert hogy elvetett magjából búza frejlődik*). Legkülönösebb pedig az, hogy sok szarvasi gazda még mai nap is hasonlót állít.

Hogy az alföldön eddig trágyázás nélkül is bőven megtermett a 85 — 87 fontos búza, az csak arra mutat, hogy a föld mivelődése még nem igen sok éveket számit, hogy a gyéren népesített síkság hantfölde 1 '/2 egész 4 lábnyi mélységénél fogva korán sincsen még kimerítve, mig nyugoton a régi kultúrái tartományokban, hol minden talpalatnyi föld századok óta forgattatik, a termő réteg vastagsága a legkedvezőbb helyeken is alig 1 lábnyi. A szarvasi puszták legértehnesebb gazdáinak tapasztalása szerint 1100 □ ölnyi holdon a közép jó termés búzában 8—10 osztr. mérő, mely- lyel nagyon is megelégesznek, mig a leghíresebb bánáti búzaföld 9 —12 mérőt ád. De e részben is egymást érik a szélsőségek, mert gyakran alig terem 4 — 5 mérő, mig különös körülmények hatása alatt, szerencsés időjárás mellett 24 mérő is megterem. Egy szarvasi polgár egy darabka földet háromszor egymásután vetett be búzával s az idei (harmadik) termés a legjobbak közé tartozik. Itt az átalános meggyőződés az, hogy mig felvidéken évenkint biztosan számíthatni egy bizonyos mennyiségre, alföldön minden számítás bizonytalan. A gazdaság e részben itt valóságos szerencse- játék. Gyakran csak egy félnappal későbbi vagy korábbi vetés, melynek legalkalmatosb idejét az időjárás szabálytalanságánál fogva sem eltalálni, sem pedig tapasztalásból kiszámítani nem lehet, roppant különbséget tesz, mig nyáron egy hirtelen beálló zivatar, vagy 24 óráni hőség a gazda legszebb reményét megsemmisíti. Ez az alföld jelleme gazdasági tekintetben.

Befejezésül vessünk egy pillantást az alföldi s különösen a békésmegyei nép életviszonyaiba, a mennyiben ezeket az évenkinti szülöttek és halottak jegyzékébül levont eredvények jellemzik. Ez érdekben védékünk legnépesb protestáns községei közül hetet szemelvén ki, az ezeknek anyakönyveiből kiírt adatokat az idemelléklett két (I és H) táblában állítom össze,**) olyképen, hogy a bennük foglalt kimutatás 20 évre (jelesül 1840—1859-ig) s a kitett nevű községeknek csupán protestáns lakóira szól.

— 10 —.

*) A sok közül csak egy munkát emlitünk, melyben az érintett állítást olvashatni: Hungária, oder neuvollständige Beschreibung des ganzen Königreichs Ungarn etc. welche hiebevor der Weltberühmte Martin Zeiler herausgegeben ; nunmehr bis auff das Jahr 1690. ergänzet von Andreas Stübel. Frankf. u. Leipzig.

**) Hálás tiszteletem jeléül van szerencsém itt megnevezni azon lelkész urakat, kik kértünkre nem tilták fáradalmukat elkészitni s megküldeni a megfelelő anyakönyvi kivonatokat: Szarvasról nt. Haviár Dániel, M.-Túrról nt. Gyikó János, Gyomáról nt. Dávidházy Sámuel, M.-Berényböl nt. Pecz Gyula — Jeszenszky Károly — Túry János, B.-Csabáról nt. Haan Lajos, Orosházáról nt. Torkos Károly, s Tótkomlósról nt. Horváth Sámuel — urak.