Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1859

olyanok, kik 90- és 100-ik közt, 17-en, olyanok, kik a 100 évet meghaladták, 3-an.

Csabán volt 13 0 év alatt 90 — 99 éves ember 120, olyan, ki a 100-ik évet betöltötte vagy meghaladta, 54, kik közül a legéltesb 135 éves férfi volt.

Eddig physiographiai vázlatunk.

Érdekes volna népünket ethnographiai tekintetben is jellemzenünk, de mihez a mint e tér szűk, úgy adataink hézagosak és személyes tapasztalásink töredékesek, egy teljes képnek határzott arcvonásokbani összeállitására elégtelenek. Mit ide vetendó'k vagyunk, az nem igényel több lenni tudvalevő' átalánosságok érintésénél. Mi a fölföldivel szemközt az alföldi néptypust illeti, úgy mikép ezt a Tisza mentében s különösen Békésmegyében is kifejtve találjuk: azt — külsőleg tekintve — tán a magyarosabb divat tünteti ki öltözetben s egyéb külsőségekben, közelebbről a többnyire elég szálas, de inkább izmos mint szálas alkat, mely — látszat szerint kevésbé sebes — mozdulataival nehéz testi munkát győz, még inkább az edzettség, mely a túlnyomólag földmivelő népnél dacol az alföld időjárásának szeszélyeivel s nyarainak kicsapongó hőségével. Jellemző továbbá, a nép közt kedvezőbb arányban megoszlott és igy átalánosab vagyonosság mellett, az egészben véve egyszerű — kényelmi igények nélküli életmód, különösen ital és étel dolgában, mely utóbbit illetőleg, köz tudomás szerint, a nyári hétköznapokban mezőn tanyázó férfiak módosbjai is, kik nem ritkán ezrekre rugó évi jövedelemmel rendelkezhetnek, fukarságtól menten beérik eledelül — fölváltva — tarhonyával, lebbencscsel és forditottkásával, miket szalonnával és paprikával maguk készitnek el bográcsaikban, jobbára csak a városban, családi köreikben töltendő napjaikra hagyva a különben igen kedvelt húsétkeket, melyek közt megint legnépszerűbb a paprikás.

Szellemi tekintetben az alföldi nép kitiinőleg fejtette ki magában a magyar faj sajátságait; de a miben tulajdon fajából is kiválik: az — úgy látszik — ajellem nagyobb férfiassága, melynek természetes erőtelje a vele járó nyílt — egyenes — bóktalan modor miatt idegenektől nyerseségnek fogatik föl nagyon tévesen. Emeli e férfiasságot a higgadtabb vérmérsÓk, bi^tosb erőtudatból eredő léleknyugalom, mellyel öszhangban van a némi lassúsággal folyó — de határzott értelmességü s tiszta nyelvejtés, öszhangban van a többnyire tisztultabb Ítélet — úgyszólván megfelelő a tágabb s korlátlanabb alföldi látkörnek, — öszhangban van a közügyek iránti józan érdekeltség, melynél fogva népünk helyes irányú eszméket hamar és tettel karol föl, nem hirtelen s nem apró dolgok által ingerelhető, s azért a harc rivallásában másoktól könnyen megelőzhető, de egyszer elvállalt harcban villámgyorsaság és hidegvériiségáltal döbbent és dönt. Az alföld legényei született huszárok. Mi azon előnyt illeti, melylyel a nem falvakkal behintett hanem városnyi községektől lakott Békés és Csanád s a velők határos tiszai megyék bírni látszanak, a köznép rétegeiben elterjedtebb polgári értelmiséget és kifejlettebb gondolkodást értem: ezt leginkább a városias tömegekbeni együttlakásnak kell tulajdonítnunk, mely anyagi és szellemi erők összesítése által tanintézetek könnyebb fönntarthatását, egyletek alakulhatását s az eszmék nagybani gyors kicserélhetését eredményezi, s a tennészetileg áldott alföldnek fölviruló szorgalom mellett magasabb műveltségű jövőt igér.