Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1858
10 azzal chemiai természetüket Iegottan meg- is változtatták. Hogy mi lesz belőle, azt az élettani chemia eddigien még nem bírja megmondani. Mi csak sejdítjük, hogy a sejt működése állal egy mézgaféle anyagba és cúkorba megyen át, mely, a tápnedvbe fölvéve, képzöanyaggá válik, miből fás növényeknél az uj hajtások alakulnak. Vegymühelyekben tett kísérletek nyomán tudva van, mikép a keményítő igen könnyen átvezethető a mondott mézgaféle anyagba, mely utóbb gyümölcs-cukorrá lesz. Csirizzé forralt keményítő nehány nap alatt magától is folyékony kezd lenni, mézgába és cúkorba menve át. Ezen átváltozás még hamarább megyen véghez, ha a keményítő kevés kénsavval savanyított vízben forraltatik. A keményitömézga (0töt- feguutlltí) jelenleg iparosok számára nagyban készíttetik, különösen Frankhonban, miután az arab gummit teljesen bírja pótlani. De ezen átváltozás sokkal csekélyebb hőségnél is eszközölhető egy sajátos légeny- tartalmu anyag által, mely a csírázó árpában fejük, s vegyészektől diastas névvel jelöltetik. Ugyan e hatást mutatja a nyálka, mely rágás közben a száj nyálmirigyeiböl ömlik ki, s ama tény, hogy a keményítő az állatok emésztő szerveiben a gyomor és bél nedveinek befolyása alatt szinte cúkorba megyen át, az újabb kor nyomozásinak Iegfényesb nyereményei közé sorolandó. Azonban az állati testben az anyagváltozás még messzebb halad, mennyiben a cúkorból élenyvesztés által zsír válik, mely a vérnek egyik föal- katrészét képezi. Ekkóp látjuk az ember és állatok életét szorosan a növényi sejtekben véghezmenö anyagváltozáshoz kötve, s a keményítő- és cúkorképzés az, mi ezen anf agváltozásnak löeredvényekép tűnik föl.
