Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1857
36 Közlemények az intézet történelméből 1855 olta. folyó évtized elöfelében a’ békési ágost. hitv. evang. esperesség, mint a’ szarvasi főiskolát föntartó és kormányzó testület, Placskó István esperesnek vezérlete alatt’s különösen az esperességbeli minden lelkészek hazafias közreműködésével intézetünk anyagi erejét a’ korigénylette mértékig kifejleszteni példás lépéseket tett. Az 1854-ben, Orosházán tartott esp. gyűlés a’ külön áldozni óhajtó Szarvasnak kivételével az esperességbeli gyülekezetekre évenkinti 3000 pftnyi adót vetett ki, járulékul e’ tanoda fön- tartásához. A’ tanárok száma már 6-ról egyelőre 9-re vala emelve. A’buzgó Placskó már épen közel célérés reményével kecsegtetve, a’ tanár szám 12-re kiegészítésének és a’ kötelezett tőkék alapitványlevelek általi biztosításának gondolatával volt foglalatos, midőn őt az esperesség éléről 1855. nyarán a’ cholera, mely ekkor Szarvason szörnyen dúlt, elszólitá. Ugyanazon időben ugyanezen járványnak lön martaléka az intézet koronc tanára Molitórisz Adolf (-J- aug. 7. 1855.); Dallos Gyula ur pedig önkényt vön búcsút a’ tanári hivataltól. Ekkép az intézet egyfelől elvesztő újjászervezésének vezérét, másfélül tanárainak számát 9-ről 7-re csökkentve tapasztala. Az uj esperes nagytiszt. Horváth Sámuel tótkomlósi lelkész ur mindjárt székfoglaló beszédében September 19-kén (1855.) lángoló szavakkal jelenté ki, miszerint a'szarvasi fötanoda föntartását nemcsak, de anyagi és szellemi megalapításának tökélyre vitelét tekinti kiválóan küldetésének. Hasonló eszmétől lévén a’ jelen volt világi és papi férfiak lelkesülve, legottan négy tanerőt, u. in. a’rimaszombati rendes tanárt Delhányi Zsigmondot. és az egyebütt már szinte rendes tanárkint működött Tatay Istvánt rendes tanárokká. Gally Tóbiás hitjelöltet és Lányi Gusztáv fölszentelt lelkészt pedig helyettes-tanárokká választók meg. Egyszersmind egy kiküldött bizottmány által a’ fizetéseket akkép rendezteték, hogy minden tanár állandó fizetése 700 pft ’s azonfelül négynek szabad lakása legyen: mely utóbbi körülményben rejlő jutal- mi egyenlölleifség azután 2 évvel a’ nagylaki gyűlésen akkép lön megszüntetve, hogy a’ laktalanoknak lakbérül egy-egy száz pft (összesen hát 800 pft) rendeltetek. Ugyanazon tótkomlósi gyűlés, hogy az esperesség tanodakormánylatát a’ puszta névlegességnél egyébbé tegye, a’ fötanoda kül- és belügyeinek intézésére egy 5-tagnyi állandó tanácsot nevezett ki, névszerintelnökké: nagytiszt. Jancsovics Istvánt, tanácsosokká: tek. Kollár János ügyvédet, Somogyi Sándor urad. tisztet és birtokost, Delhy János népoktatót és az igazgató-tanárt. Mely tanácshoz a’ néhai Placskó helyébe Szarvasra hitt uj lelkész — elébb kishonti föesperes nagytiszt. Havi ár Dániel a’ legközelebbi tavasszal tagúi, és nem sokkal utóbb (B. Csabán, okt. 14. 1856.) nt. Jancsovicsnak visszavonhatlanúl kijelentett leléptével — elnökké ak- kint lön megválasztva, hogy a’ tanács vidéki tagokkal is szaporittaték, névszerint következő urakkal: nagytiszt. Torkos Károly orosházi — Szeberényi Gusztáv csabai és Pecz Gyula herényi lelkészek és tekintetes Ur szí n yi Andor csabai birtokos; utóbbi ur későbben tek. Keblovszky Lajos urnák le- köszöntével esp. felügyelővé választatván, helye tens. Om aszta József csabai jegyző úrral tölteték be; Torkos Károly pedig a’ leköszönt Horváth S. helyébe esperessé választatván, tanácsnoki széke betöltetlen.) — Horváth esperes legottan a’ székfoglaló gyűlés után tüzelgő körleveleivelkieszközlé,hogy a’gyülekezetek a’ kötelező 50000 pftnyi tökéről az alapítványi okiratokat pontosan és gyorsan kiálliták. Szarvas pedig, melynek egyes polgárai már régebben m. e. 13000 pftnyi tökét köteleztek vala, most e’ fölött külön mint ev. gyülekezett 25000 pftnyi tökéről, és külön mint városi község 10000 pftról ada kötelezvényt, úgy hogy összes alapítványa szinte 50000 pftra rúg. XIV.
