Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1857
13 lélek is, t. i. egy hangsúly, (mely összetétlen szóban a gyököt illeti; összetettben különben is meg kellvén engedni egy második, enyhébb hangütemnek léteiét*) Már pedig e’ szók kor vagy koron, kép vagy képen sem hangvonzatot, sem forraszbang általi nyújtást, sem teljes hangsúlyvesztést nem érzetnek, ’s igy szókul igen, de hajlítási elemekül be nem illenek. Kint hangi összeforradás hiánya mellett is annyiban állhat meg hasonlító casusragul, mennyiben a’ viszonyragok minden belső kellékeivel bir (nem önjelentvényes szó, nem félreismert más casus; mindenféle névhez függedhet, nem valami deklinálható törzs.) A’ mondottak szerint 18 viszony kifejezésére létezik jelenleg külön megfelelő alakunk* vagyis a’ magyarban 18 viszonyalak vagy casns van, melyeknek, nem ugyan teljesen, de közelítőleg logikai rende- zetben itt következik álnézete: A) Kilenc bensőbb viszony, vagyis a’hatás tényezőinek, okának’s okozatának, és módjának viszonyai. a) A’ hatá s cselek vöje, szén ve d öj e, é r d e ki ettje (=i r á n y z o t tja .) 1. Alany viszony. Ennek külön alakja nincs; mindig a’ névtörzs, mint a’ névjelentvény egyszerű megnevezője, hirragokkai vagy ezek nélkül, többesraggal vagy e’ nélkül, képviseli. 2. Tárgyviszony: (accusativus.) Ragja t, talán at, üt. 3. Irányzó (v. tulajdonitó) viszony (dalivus,) Ragja: nak, nak (mely egyszersmind génitiv rag pótlója.) b) a’ hatás ténye, oka, célja. 4. Miségi vagy minőségi viszony: (hogy mi valami tényleg?) Ragja: u 1, ül. 5. Ok viszony (a’ hatás eredetét határzó.) Ragja: ért. (5. Célviszony (finalis) v á I v i s z o n y, v. változtató, (a’ hatás célzott ered vényét, a’ rendeltetési, még csak eszmebeli állapotot jelölő.) Ragja: vá, vai c) A’ hatás módféle viszonyaialakra, mértékre, eszközre nézve. 7. Kópviszony. Ragja: kint. 8. Mórtékviszony. Ragja: ig. 9. Eszközviszony (egyszersmind kiséreti.) Ragja: val, val. B) Kilenc téridöviszony, melyek közül 3 1 é t v i s z o n y, e’ kérdésre: h o 1 ? — 6 mozgási vi- szony. És pedig, a’ névjelentelte tárgyat központul véve föl, a’ szerint a’ mint igy a’ mozgás központirá- nyosnak, vagy a’ hatáskör körvanala felé történőnek képzeltelík: a’ 6 mozgási viszony közül 3 közelgő, e’ kérdésre: hová? — 3 távozó, e’ kérdésre: hon n é t? a) Létviszonyok, v. holcasusok. 10. Küllétviszony: on, ön. 11. Bellétviszony: ban, bűn. 12. Melléklétviszony: ná 1, néI. b) Közelitöviszonyok, v. hovácasusok? 13. Külközelitö: ra, rü. 14. BeIközelítő: ba, ba. 15. Me 11 é kköze 1 itő: hoz, h öz (v. héz) c) Távviszonyok vagy honnótcasusok. 16. Kültáv viszo n y: ról, röl. 17. B el tá vvisz on y: b ó I bői. 18. Melléktávviszony: tó 1 tői. Álljon itt nehány jegyzet némely casusaink voltaképi jelentéséről. V Pl. igen kiérzik az utórészi gyök gyöngébb hangsúlya is ilyekben : kölcsönkenyér, bájital, búbánat.
