Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1943
4 E napon a városi tanács négypontos határozatot hozott, melynek értelmében a város az algimnáziumot főgimnáziummá leendő kiegészítése végett az állam tulajdonába bocsátja, telket és százezer forintot ad, valamint évi ötezer forint segélyt nyújt a megépítendő új gimnáziumi épület és fenntartása céljaira. A határozat alapján szerződést kötött a magyar állam Szamosújvár- ral 1894. július 23-án. Az állam kötelezte magát arra, hogy az iskolát nyolcosztályossá fejleszti ki »s ezen főgimnáziumot Szamosújváron örök időkön át fenntartja«, különböző anyagi természetű szolgáltatások nyújtására kötelezte magát (nyugdíj, stb.), egy rendes katolikus hittantanárt alkalmaz és az örmény nyelvet és irodalmat rendkívüli tantárgyként taníttatja. A város kötelezte magát százezer forint, telek és évi hozzájárulás adására. A szerződés fordulópontja az a kitétel, mely szerint- »amennyiben az állam e főgimnáziumot, vagy annak helyébe a törvény alapján esetleg időközben lépő középiskolát beszünteti, e százezer forint a városnak visszafizetendő«. (Itt jegyezzük meg, hogy a magyar törvényalkotás időközben egy olyan középiskolai hálózatot épitett ki, melynek egyik ága, a kereskedelmi középiskola, teljes joggal tekinthető az egykori főgimnázium utódjául, azaz a magyar állam szerződésszerűen járt el: továbbra is fenntartja a szamosújvári középiskolát). Az új elrendezéssel létrejött szamosújvári állami főgimnáziumban az első érettségi vizsgálatot 1898. júniusában tartották meg, s ezután — immár az új, a mai épületben — a tanítás zavartalanul folyt az első világháború kitöréséig, majd a háborús tanítás az 1919. június 18-án történt alapvető változásig: e napon vette át az iskolát Dömötör János gimnáziumi igazgatótól a román állam jogilag. Az átadás, de facto, 1919. október 16-án történt Dömötör János és dr. Precup Emil román állami gimnáziumi igazgató között. Ez időtől kezdve a tanítás román nyelven folyt. A magyar tanári kar az igazgatóval együtt távozott. Megváltozott egészen az iskola belső élete, úgyszintén a város lakosságához való viszonya is. A román uralom a II. bécsi döntés alapján szűnt meg Szamosújváron; a magyar honvédség 1940. szeptember 9-én vonult be a lakosság határtalan újjongása közepette. Ugyanezen hónap 24-én hívta be a katonai parancsnokság fogadalomtételre a tanárokat. Az intézet ideiglenes igazgatói tisztével Matyasovich Ferenc bízatott meg, majd későbben Rácz Józsefet nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter a szamosújvári négyosztályos gimnázium (a négy felső osztály kereskedelmi középiskolává alakíttatott át) igazgatójává. Rácz Józsefet a tanügyi felső hatóság 1943. augusztus 1-én a nagykállói áll. gimnázium igazgatójává nevezte ki, illetve oda helyezte át, míg a szamosújvári áll. gimnázium és kereskedelmi középiskola vezetését miniszteri megbízás, illetve kinevezés alapján ugyanezen idő óta Kollonay Zoltán igazgató látja el. A nagymultű és tisateshirü iskolán lengjen továbbra is Isten áldása I
