Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1941
A szamosújvári gimnázium múltja. (1919-ig.) Gimnáziumunk 1940/41. évi évkönyvében Rácz József igazgató közölte az iskola vázlatos történetét. A régebbi évkönyvekben is írtak erről részletesen. Ezek az évkönyvek (értesítők) azonban az újabb nemzedék részére már kevésbbé hozzáférhetők, azért szükségesnek tartjuk az iskola történetét, a régi feldolgozások alapján, ismét összeállítani és közölni, hogy az iskola mai barátai és tanulói is hozzájut- hassannak ezekhez a fontosabb értékes és egyben érdekes adatokhoz Már a legrégibb időktől fogva általános volt a helyes felfogás^ hogy az állam csak akkor állhat fenn, ha bátor és jó polgárai vannak, Ezt pedig csak célszerű neveléssel lehet elérni. Ha végig lapozzuk a nevelés történetét, ezt a felfogást látjuk minden népnél. Sokféleképpen igyekeztek megvalósítani azt a nevelési rendszert, amelynek segítségével az állam munkás és hazáját szerető polgárokat nyerhet. Fokozatonként fejlődött ki az az elképzelés, amelyet ma is irányadónak tartunk, hogy az államnak valláserkölcsi alapon ál'ó hazafiakra van szüksége. Mivel ezt a nevelést a család egymaga nem tudja megadni, azért szükség volt arra, hogy az egyház, majd az állam vegye kezébe a jövendő állampolgárok nevelését. Nem akarok e tekintetben részletekbe bocsájtkozni, csak ezek alapján óhajtom megállapítani, hogy milyen helyesen gondolkoztak városunk lakói ezelőtt több mint 150 évvel, s hogy szükségesnek tartották egy középiskola felállítását. Hisz abban az időben is szükség volt tisztviselőkre, valamint gimnáziumot végzett iparosokra és kereskedőkre, így alapítottak városunkban is egy középiskolát. Ennek az iskolának az eredete a tizennyolcadik századba nyúlik vissza és a város 1846/47-ik évi számadásaiból kitűnik, hogy 1847-ben már egy 4 osztályos gimnázium létezett, amelyben 3 tanító tanított. Az említett allodiális számadás szerint a 2 grammatikai osztály tanítói egyenként 120—120 forintot, a III-IV. gram, és humanista osztályok tanítója pedig évi 140 pengő forint fizetést kapott, s amellett mindegyik kapott évenként 12 nagy véka tiszta búzát és 12 szekér kemény tűzifát. Ez az iskola az 1848/49-i szabadságharc idején megszűnt. Hiányát nagyon megérezte a város polgársága. Hiszen Szamosújvár szabad királyi város volt. Volt intelligenciája s kereskedelme folytán Erdély jelentősebb városai közé tartozott. Egy ilyen városban föltét-