Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1941

A szamosújvári gimnázium múltja. (1919-ig.) Gimnáziumunk 1940/41. évi évkönyvében Rácz József igazgató közölte az iskola vázlatos történetét. A régebbi évkönyvekben is írtak erről részletesen. Ezek az évkönyvek (értesítők) azonban az újabb nemzedék részére már kevésbbé hozzáférhetők, azért szükségesnek tartjuk az iskola történetét, a régi feldolgozások alapján, ismét össze­állítani és közölni, hogy az iskola mai barátai és tanulói is hozzájut- hassannak ezekhez a fontosabb értékes és egyben érdekes adatokhoz Már a legrégibb időktől fogva általános volt a helyes felfogás^ hogy az állam csak akkor állhat fenn, ha bátor és jó polgárai van­nak, Ezt pedig csak célszerű neveléssel lehet elérni. Ha végig lapoz­zuk a nevelés történetét, ezt a felfogást látjuk minden népnél. Sok­féleképpen igyekeztek megvalósítani azt a nevelési rendszert, amely­nek segítségével az állam munkás és hazáját szerető polgárokat nyerhet. Fokozatonként fejlődött ki az az elképzelés, amelyet ma is irányadónak tartunk, hogy az államnak valláserkölcsi alapon ál'ó hazafiakra van szüksége. Mivel ezt a nevelést a család egymaga nem tudja megadni, azért szükség volt arra, hogy az egyház, majd az állam vegye kezébe a jövendő állampolgárok nevelését. Nem akarok e tekintetben részletekbe bocsájtkozni, csak ezek alapján óhajtom megállapítani, hogy milyen helyesen gondolkoztak városunk lakói ezelőtt több mint 150 évvel, s hogy szükségesnek tartották egy középiskola felállítását. Hisz abban az időben is szükség volt tisztvi­selőkre, valamint gimnáziumot végzett iparosokra és kereskedőkre, így alapítottak városunkban is egy középiskolát. Ennek az iskolá­nak az eredete a tizennyolcadik századba nyúlik vissza és a város 1846/47-ik évi számadásaiból kitűnik, hogy 1847-ben már egy 4 osztályos gimnázium létezett, amelyben 3 tanító tanított. Az említett allodiális számadás szerint a 2 grammatikai osztály tanítói egyen­ként 120—120 forintot, a III-IV. gram, és humanista osztályok ta­nítója pedig évi 140 pengő forint fizetést kapott, s amellett mind­egyik kapott évenként 12 nagy véka tiszta búzát és 12 szekér kemény tűzifát. Ez az iskola az 1848/49-i szabadságharc idején megszűnt. Hiá­nyát nagyon megérezte a város polgársága. Hiszen Szamosújvár sza­bad királyi város volt. Volt intelligenciája s kereskedelme folytán Erdély jelentősebb városai közé tartozott. Egy ilyen városban föltét-

Next

/
Thumbnails
Contents