Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1941

nak és Ízlésének megfelelő kiránduláson vehessen részt. Az első csoportot Dr. Aldobolyi Nagy Miklós tanár vezette Besztercére és Borgóbesztercére. 12 diák és 3 tanár vett részt ezen akiránduláson. Besztercén megnézték a város nevezetességeit. így vol'ak a Braedt- féle húsfeldolgozó gyártelep mintaszerű helyiségeiben, megszemlélték az árnyas sétatér mögött létesült villamos áramfejlesztőt, amelyről a gyár egy mérnöke tartott szakszerű előadást.

Étkezés után Borgóbesztercére vitte a vonat a kis társaságot az egyre szűkülő Beszterce völgyében. Közben a vonat ablakaiból látni lehetett a Borgói-hegység és a Kelemen-havasok magasbanyúló csúcsait és hosszan elhúzódó gerinceit. A vonat lassanként egész szűk völgyben haladt, s oldalt zöldlombú s tűlevelű erdők gyönyörködtették a csodálkozó ifjakat. A végállomáson, a patak habzó vizében megmosakodva indult vissza a társaság Szamosújvárra, ahol az esti szürkületben a szülők és rokonok ölelő karjaiba szaladtak a fáradt gyermekek.

A másik csoport Gabányi János, Csilcser Ernő, Dr. Pick György és Száva Kristóf tanárok vezetésével Désre, Szentbenedekre és Désak- nára rándult ki, hogy a megye székhelyét, az ország egyik legszebb sóbányáját és villanyfejlesztő erőtelepét szemlélje meg. Az utazás vonaton, illetve kerékpáron történt. Désen a középületeket, Désaknán a sóbányát nézték meg a kirándulók, akiknek közben meglehetős sokat kellett gyalogolniok. Szentbenedeken csak a villanyfejleszlöt nézhették meg, mert a gazdag gyűjteményeket tartalmazó kastély megtekintésére a tulajdonos (érthetetlen módon) nem adott engedélyt. De így is jókedvvel és egészen felüdülve tért vissza a 61 tanulóból álló kiránduló társaság.

A harmadik csoport (80 növendék) sem unatkozott, mert Jancsó Gyula tanár vezetése alatt, kora reggel, énekszóval vágott neki a hegyi ösvénynek, hogy elérje a várostól nem nagyon messze lévő híres búcsújáró helyet: Mikolát. Ezt a vidám társaságot az is izgatta, hogy a gyönyörű erdőktől koszorúzott kolostor és kegytemplom kezeiében kitűnő játszótér van. De nem itt kezdték meg a játékot, hanem a Boncnyíres határában lévő tisztáson. Az ifjúság jó része a vezető tanárral tartott és botanizálva járta végig a szentiványi völgy egy részét, gyönyörködve a természet szépségében. Az ebédet követő általános pihenés után szerepet cseréltek, s az eddig játszó f;.úk indultak a kies völgy megtekintésére. A kolostor alaposabb megszemlélésére csak ezután került sor. Miután ez is megtörtént, a gyönyörűen visszasütő nap sugaraiban mégegyszer megfürödve, a füzesi erdőn át ért vissza a társaság. A már álomra szenderülő városba érve, mindenki fáradtan, de egy kellemes nap emlékével tért nyugalomra.

»Majláth« szavalókör. A visszacsatolás utáni második iskolai évben, a szamosújvúri állami gimnázium internátusának „Gróf Majláth