Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1940

A gimnázium vázlatos története. (1919-ig) Szamosújvár sz. kir. város műveltségre hajlamos polgárai már az 1840-es évek közepétől 1848-ig fenntartottak egy 4 osz­tályos gimnáziumot, amelyet azonban a forradalom utáni mos­toha idők megfojtottak. 1861-ben Simay Gergely akkori polgár- nagy buzgólkodása folytán a város saját költségén a gramma- tikális iskola helyett magyar tannyelvű algimnázium felállítását határozza el. Hosszas tárgyalások után, melyeket a város az erdélyi főkormányszékkel és a róm. kát. püspökséggel folytatott, az első osztály már az 1862. év őszén megkezdhette működé­sét. A szerződés értelmében az intézet igazgatója a mindenkori örm. kát. plébános, kinek javaslata alapján a város — kegyúri jogával élve — választotta a tanárokat. Első igazgatója Lukácsi Kristóf örm. kát. föesperes-plebános volt, első két tanára pedig Czetz Gergely és Bárány Lukács. Az 1863. év őszén újból két tanárt választottak Csákány Adeodát és Szongott Kristóf személyében. Most már két osz­tállyal és négy tanerővel dolgozott a fiatal intézet. 1864 őszétől kezdve programmszerüen tanítják az „örmény nemzeti nyelvet“ is. Ennek tanítására az igazgató, mint ötödik tanerő vállalko­zik. 1865 szept. 30.-án erre a tanszékre az érd. kát. püspök Esztegár Lászlót nevezi ki. Ebben az évben már 4 oszály mű­ködött egy igazgatóval és 5 tanárral. 1865 júl. 29.-én nagy tűzvész pusztított, s más házakkal együtt a gimnázium épülete is elhamvadott, de a tanári kar már szept. 18.-án, bérelt házban megkezdette a tanítást a szülők és tanulni vágyó gyermekek nagy örömére. 1867 októberétől az első osztályban a szaktanítás helyébe az osztálytanítás lépett. 1869 ápr. 4.-étől életbelépett a „gimnáziumi rendtartás és fegye­lem“ cím alatt ismeretes szabályzat, s az intézet fölötti állami felügyelet gyakorlása is megkezdődött. Az első tankerületi fő-

Next

/
Thumbnails
Contents