Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1940

lB építés folyamán még megvolt. A 8 osztályú gimnáziumot nem állította vissza, hivatkozva arra, hogy neki mindent úgy kell átvennie, amint van. Ezt majd a polgári közigazgatás beveze­tése után is lehet kérni. Pár nap múlva azonban a VIII. gimn. osztály működését is beszüntette ideiglenes hatállyal, tekintettel arra, hogy csak 9 tanuló iratkozott be. A kereskedelmi iskolá­ban az utolsó, azaz a IV. osztály az 1941/42. tanévben fog megnyílni. A katonai parancsnokság szept. 24.-re hívta be fogadalom­tételre a tanárokat és a tanítókat. Helyi információk alapján a parancsnokság a régi intézet tanárai közül Matyasovich Feren­cet, Schramkó Istvánt, Klee Heinzt és engem vett át. Az intézet ideiglenes igazgatói tisztségével Matyasovich Ferencet bízta meg. Az intézetbe visszakerült Karácsony Mihály, a régi idők altisztje, akit a román igazgató a katonaságtól való visszatérése után nem akart visszafogadni, és 21 évig nyugdíj nélkül tengette életét. A tanári kar kibővült a Kolozsvárról kiküldött tanárokkal, a helybeli Gabányi Jánossal és a bécsi döntés után Temesvár­ról idehelyezett Csilcser Ernő tanárral. 1940 október 18.-án kezdtük meg a tanítást, de már ismét magyar nyelven. 21 év után visszakerült édes anyanyelvűnk az iskolába. Mindnyájan boldogok voltunk, s hálát adtunk érte az Istennek. De hálát adtunk Neki azért is, hogy oly vezetőket adott nekünk, akik komoly munkájukkal, bölcs belátásukkal és törhetetlen kitartásukkal meg tudták valósítani szentistváni ha­zánk nagyrészének a visszaállítását. Reméljük, hogy a többi rész is hamarosan vissza fog kerülni. Adja Isten! Babos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents