Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1917
6 gyeletc alatt általában jól teljesítették. A róm. és gór. kath. növendékek vasárnaponként mise előtt az intézetben tartott exhorciókon vettek részt és évközben több Ízben járultak a szent gyónás és áldozás szentségéhez; a húsvéti lelki gyakorlatokat megtartották. A tanári testület a nevelésre és fegyelmezésre fokozottabb figyelmet fordított, hogy a háborús állapotok következtében meglazult szülői fegyelmezést is pótolja. Működését azont an a kívánt siker nem kisérte, mert a társadalmi visszonyok, a közerkölcsi állapotok meglazu- lása, a szülői fegyelmezés hiányossága és a megélhetés küzdelmei erősen éreztették káros hatásukat az ifjúság között is. A tanulók hajlandóbbakká lettek könnyelműségre, hanyagságra; erkölcsi érzékük veszített érzékenységéből, kötelességérzetük pedig apadt. A szabadságra hazatérő katonatanulókkal való érintkezés féktelenkedésre való vágyat keltett a felsőbb osztályos tanulókban. A tanév végén 3 alsó osztályos tanuló követett el kizárást maga után vonható fegyelmi vétséget; ügyük azonban nem volt letárgyalható és ezért bizonyítványuk a vizsgálat lefolyásáig visszatartott. 7. Tanulmányi állapot. A háborús visszonyoknak a tanulók tanulmányi eíőmenetére gyakorolt káros hatását évről évre fokozottabban érezzük. Az évről-évre megrövidített tanulmányi idő és ennek következtében a tananyagnak osztályrói-osztályra való összevonása és a begyakorlás hiánya már—már leküzdhetetlenné válik tanulókra és tanárokra nézve. Elvonja a tanulókat a tanulástól a sokféle gyűjtés és hadi-jótékonysági actiókban való részvétel is. A felsőbb osztályokban ezen kívül bénitólag hatottak a tanulóknak úgy szorgalmára, mint érdeklődésüknek ébrentartására, az ismételt előkészítő tanfolyamok is.
