Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1915

haladást és közeledést a középiskola azon eszménye felé, amely benne hosszú évek tapasztalataiból, a paedagogiai irodalom tanulmányozásából és saját gondoláiból kialakult. S amint megelégedéssel nézte tankerülete intézeteinek az o működése következtében fellendült életét, úgy örömmel látta azt is, hogy ezt az intézetet mihamar olyanná tette, amilyenné akarta, amelyben t. i. harmonikus, céltudatos és eredményes munkában olvad fel a tanítók tevékenysége.

Ámbár a természet nem ajándékozta meg olyan külső tulajdonságokkal, amelyek bizalmasabb közeledésre biztatnak, mert kék szeméből erélycsség sugárzott ki s arcvonásai szigorúságot árultak el, mégis e ridegnek látszó külső alatt a szülők velük melegen ügyüttérző apára, a tanulók megértő és méltányos tanárra, a tanárok nehéz sorsuknak részvevő osztályosára találtak benne. Akiknek alkalmuk volt ügyes-bajos dolgaikban személyesen érintkezni vele, tapasztalhatták, hogy nem a rideg hivatal- főnökkel, hanem egy bölcs emberrel, jóakaraté tanácsadóval, körülményeiket méltányoló főigazgatóval, egy családapával beszélnek, aki sok gyermekének felnevelése között, még a korán elhunyt anyát is pótolva, maga is átszenvedte az ő féltéseiket, az ő. aggodalmaikat.

Hosszú tanügyi pályája alatt sohasem kereste nagy érdemeinek elismerését, kitért minden ünnepeltetés elől; mindig a filozófus tanár szemével nézte az életet és sohasem tulajdonított értéket a hiú ragyogványnak. Higgadt temperamentuma, nemes és úri gondolkozása, melegen érző szíve, biztos ítélőképessége mindenkit őszinte tisztelőjévé tett. Igazi mintaképe volt a hivatali és családi kötelességeinek élő humánus gondolkozásé filozófus tanárnak.

Tankerületének intézetei és tanárai kegyelettel fogják

— 5 —

■r