Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1912
47 viselhette, de egyházmegyéje területén semminemű joghatóságot nem gyakorolhatott. Szentgyörgyi tehát erdélyi püspöki czímét megtartva továbbra is Nagyszombatban olvasókanonoki stallumában maradt, melyet azonban két és fél év múlva, 1658 július 28-ikán fokozatos előléptetés révén az esztergomi főkáptalan első méltóságával, a nagy- prépostsággal cserélt föl.20 Ebben a minőségében éri őt két év múlva, a trón kegye folytán az az újabb kettős kitüntetés, a melynek következtében Nagyszombattól, a melynek nyilvános működése kezdetétől fogva — két rövid megszakítástól eltekintve — állandó lakója volt, meg kellett válnia és a magyar királyok akkori koronázó városába, Pozsonyba költözködnie. I. Lipót magyar király ugyanis az erdődi Pálffy Tamás Egerbe történt áthelyezése folytán gazdátlanná vált váczi püspökséget-26 7 és pozsonyi prépostságot-s 1660 augusztus 16-ikán Szentgyörgyinek adományozta. Azonban mint váczi püspök sem volt a szentszéknél szerencsésebb. Róma azzal az indokolással, hogy a török hódoltság területén fekvő egyházmegyéjének vezetését különben sem vehetné át, Szentgyörgyi megerősítését most is megtagadta. így haláláig csak választott váczi püspök volt s püspökké soha sem szentelték.28 * * Szentgyörgyi királyi tanácsosi állását ezután is megtartotta s mint a király legbizalmasabb embereinek egyike úgy magán, mint közügyekben:i0 igen sok és hasznos szolgálatot tett királyi urának. Ilyetén szolgálata okozta korai pótolhatlan elhunytát is. Ugyanis 1. Lipót őt 1662 februárius havában az erdélyi zavargások lecsillapítására Erdélybe küldte,31 a hol június havában Kolozsvárt árulás folytán Kucsuk pasa kezébe jutván a hatalmas Ali pasához 26 Memoria Basilicae Strigoniensis 155. 1. Kollányi id. h. 27 Okmánytár 17. se. — Pray id. m. I. k. 356. 1. 58 Okmánytár 18. sz. — Rimely Károly : Capitulum ecclesiae Poso- niensis 243. 1. 59 Kiviláglik ez már abból is, hogy a halálát megelőző hónapban szentesített 1662-iki törvények záradékában is még mindig mint „electus episcopus Vaciensis“ fordul elő. 8« Az 1655. évi 8, 100; 1659. évi 61, 66, 79. és 1662. évi 37. tör- vényczikk. 31 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XIII. k. 13. és 98. 1.
