Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909
7 Mindenekelőtt a kultuszminisztert kértük hivatalos utón a kirándulás engedélyezésére és két kísérő tanár költségeinek a megtérítésére. Első lépésünk csalódást hozott. T. i. a vallás és közoktatásügyi miniszter a kirándulást tudomásul vette, azonban a fennálló rendelettel ellentétben, csak egy tanár költségeinek megtérítését helyezte kilátásba. Ámbár lehangolt a minisztérium ezen szűkkeblű intézkedése, mindazonáltal e gyönyörű kirándulás tervezését el nem ejtettük, s különösen Kuncz Elek főigazgató és Dömötör János igazgatónk buzdítására tovább folytattuk a munkát. Megkerestük az útirány és a résztvevők számának pontos megjelölésével a M.Á.V. igazgatóságát a keresk. min. 14965—1908. sz. rendeletében biztosított előnyeink érdekében. Itt is csalódás ért bennünket. Megkaptuk a féláru utazás kedvezményét, két szegény tanulónak ingyenes utazását; rendelkezés történt a külön III. oszt. kocsink csatolásáról, de attól elestünk, hogy ezen külön kocsi Szabadkától Belgrádig a gyorsvonathoz kapcsoltassák. Hiába való volt annak fölemlitése, hogy nekünk csak a Szabadkáról d. e. 11 órakor induló gyorsvonat konveniál, mert ez d. u. 3 órakor már Belgrádban van s igy e város megtekintésére egy egész délután áll rendelkezésünkre. Kérésünk elutasittatott azzal a megindolással, hogy „ezen gyorsvonat egy külön III. oszt. kocsit már nem bírna el.“ így kénytelenek voltunk a Szabadkáról 1 óra 22 perckor induló személyvonattal utazni, amely este 7 óra 30' ért Belgrádba. így ezen históriai és sok egyéb szempontból is érdekes városban csak egy estét és éjjelt tölthettünk — mondhatom — ifjúságunknak nem kis érdeklődése mellett. Megkerestük a Duna-Gözhajózási Részvénytársaság igazgatóságát is, amely féláru utazást és a hajón leendő kedvezményes étkezést biztositott számunkra. A Szamosvölgyi-Vasut igazgatósága Szamosújvártól Kolozsvárig és vissza egy II. oszt. kocsit bocsátott rendelkezésünkre fél III. oszt. jegy áraban. Eme nobilis eljárásáért e helyen is őszinte köszönetét mondunk.
