Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1918

Dr. MÁRTONFI LAJOS

1857. V. 21. — 1908. XII. 20.

Még alig vert gyökeret a fü azon a sírdombon, mely alatt testületünknek a múlt tanévben elhunyt egyik fiatal tagja pihen, már újra bekopogtatott intézetünkbe a leske- lödö halál és váratlanul elragadta tanuló ifjúságunk jószivü atyját, legnemesebb lelkű tiszttársunkat és jóbarátunkat, intézetünk vezetőjét s a természettudományok hivatott művelőjét dr. Mártont] Lajos igazgató személyében.

Kegyetlen volt végzete. Akinek ifjúkorában a természetért és a tudományokéit lángoló lelkesedést oltott szivébe a sors; aki férfikorában mostoha körülmények közt volt kénytelen a természettudományok iránt való szenvedélyes szeretetének tüzét ápolni: azt a körülmények jobbrafordultával egy új munkakör végleg elszakította szeretete tárgyától; annak, mikor ‘28 évet meghaladó idegölő tanári működése alatt kifáradva néhány hónap múlva csöndes nyugalmat remélt találni szerető családja körében távol az iskola izgalmaitól, épp e jól megérdemelt nyugalomba vonulás küszöbe előtt kellett örök nyugalomra térnie.

Meghalt anélkül, hogy Isten veled-et mondhatott volna azoknak, akiket szeretett s akik öt szerették; meghalt azzal a fájdalmas tudattal, hogy négy kis árvát hagy a gyászba borult feleségnek, anyának, akiket helyette kell fölnevelnie az apa módján és szellemében a nö gyengeségével. Erőinek rohamos hanyatlása mellett tusa nélkül lehelte ki nemes lelkét 1908. dec. 20-án,