Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900

16

hatalmas csúcsán pihen meg tekintetünk. Egész Meja állomásig gyönyörködhetünk ezen előttünk szokatlan szép látványban.

Meja és Buccari között sem pihen látni sóvár szemünk. Előbb a Hreljin vár romjait és alatta Buccari zárt öblét látjuk, távolabb Portore tűnik fel, melyet előttünk a Frangepánok négyszögben épült régi vára tesz nevezetessé. Emeli e látvány érdekességét a tengerpart erős tagozottsága, a fjordok szokatlan nagy száma.

Miután a Bandin-alaguton Buccari állomására érkezünk, a szomorú hírre vergődött tíkriljevo falut pillantjuk meg. E horvát kis falu szomorú hírét scarlievo vagy szkriljevo-betegségtől (a helységről elnevezve) nyerte, melyet a múlt század végén nehány Törökországból jövő tengerész katona hozott be. Ez az undok ragályos betegség, melynek fekélyei, elemésztve a test izmait, csontját, nyomorékká tették vagy megölték a szerencsétlen áldozatokat, hála a hatóságok szigorú és áldozatkész ellenőrzésének, közel 8 évtizedig tartó pusztítás után, kiveszett már.

Még a Draga-vöIgyon kell vonatunknak átfutnia, hogy utunk végczélját, Fiúmét elérjük. A vidék egyre szelidebb, zöldebb lesz és olasz jelleget ölt magára. Vonatunk mentén egyre sűrűbben pihen meg szemünk a lugasszerűen művelt szőlőkerteken, a zöldelni kezdő olaj- füge- és babérfákon. A kertek vegetatiojából olasz stílben épült kerti házak, nyaralók vöröscserepű fedele válik ki. E vörös cserepek domborúsága a fedelet hullámossá teszi.

Előbb Martinschizza kis öble és benne a fiumei hajó- vesztegzárintézet (lazaretto) jelenik meg, hogy végre a magyar korona gyöngyét, „Fiúmét,“ lássuk meg. Susdk házai mellett és Tersatto vára alatt elrobogva a Recsina völgyét átszelő vashídon száguld át vonatunk, midőn e látványos, a felkelő nap aranyfényében ragyogó környezetből egyszerre egy körülbelül 450 m. hosszú alagút sötétje nyeli el vonatunkat. E hosszú alagútból, mely