Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900

7

A Drávától a Száváig-.

Történelmi tájékozás.

Horvátország „Horvát-Szlavon királyság“ név alatt a magyar királyság egyik kiegészítő tartománya. A kapocs, mely Magyarországhoz fűzi, az Árpádok korára vezet vissza. Az igazi horvátokat megelőzőleg kelta-illir népek laktak e területen, kiket Augusztus római impe- rator, K. e. 8-ban meghódítván, területüket Pannónia és Illyricum között megosztva a római birodalomba kebelezte be. E föld a népvándorlás viharaiban majd a keleti gótok, majd a kelet-római birodalom fenhatósága alatt állott.

E terület mai lakói, a horvátok, a VI. században költöztek ide Fehérhorvátországból (a Kárpátoktól északra eső vidékről) és törzsekre oszolva hol a görögöknek, hol a frankoknak, majd meg az avaroknak hódolnak.

Csak a 9. században sikerül független herczegséget, majd királyságot alkotniok, mely azonban a Szávántuli és a tengermelléki területre szorul, minthogy a Dráva és Száva köze már az első magyar királyok alatt a magyar birodalomhoz tartozott.

Horvát- és Magyarország között a szorosabb kapcsolat azzal kezdődik, hogy Zoinimir (Svinimir) király feleségül veszi I. Béla magyar király leányát, Ilonát és e rokonsága által megnyervén a magyar király támogatását, Velenczévcl és a bizanczi uralommal szemben biztosítja népe függetlenségét és fennmaradását. Zoinimirral kihal a horvát nemzeti dinásztia és László, magyar király, Ilona párthiveitől elfogadja a fölajánlott horvát koronát és elfoglalja Horvátországot a Kulpáig. Minthogy őmaga a kunok ellen kénytelen sietni, öcscsét, Álmos herczeget hagyja ott kormányzóul. Álmos két év múlva távozni volt kénytelen és az ország újra belzavarok szintere lesz. Ekkor Péter bán foglalja el a trónt, de nem tud azon megerősödni. Mert tizenkét törzs, megunván a hosszú belviszályt, ismét Kálmán magyar királynak