Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900

22

szabad tenger színén úszó és a hajók kipányvázására szolgáló vasbojákban gyönyörködni.

Akikötőből visszatérve Fiume újabb, szebb utczáit jártuk be. A Lidón, a Corzón, a Deák-Corzón haladtunk végig le egész a Gardino publicoig, hol ebéd előtt rövid pihenőt tartottunk. Utunk közben megtekintettük Fiume nevezetesebb középületeit; köztük a tengerészeti palotát, a városi tornyot, a tőrre dél cittdt, tetején Fiume czi- merével és a kettős sassal, mely karmaival egy feldőlt amphorába kapaszkodik.

E történelmi emlék felirata : „Indeficienter.“ Lipót és VI. Károly szobrával van ékesítve. Láttuk még a kir. kormányzóság új palotáját, a hadi tengerészeti akadémiát stb.

Kirándulás a tengeren.

Ebéd után az Adamics-moloról beszálltunk az „lka“ helyi gőzös födélzetére, hogy a Quarnero öblében rövid tengeri kirándulást tegyünk Abbasiaba. E kiránduláson szives vezetőnk Test Aladár úr, az áll. főgymnasium igazgatója volt, ki tanulságos magyarázataival igen élvezetessé tette rövid utunkat.

A Quarnero rövid leírása.

Quarneronak nevezik az Adriai-tenger azon legészakibb részét és az azt környékező tengerpartot, melyet az Adriától egy Pago szigetétől Poláig képzeletünkben húzott vonal különít el. A Quarnero északi része a fiumei öböl, melyet a nyílt tengertől délen az előtte fekvő Veglia és Cherso szigetek zárnak el A fiumei öböl maga 14 — 16 négyszög mérföldnyi területet képez és határai nyugat felől az istriai, kelet és északfelől a magyar-horvát partvidék. E kicsiny öblöt 3 hajózható csatorna köti össze a nyílt tengerrel, u. m. Istria és Cherso szigete között a 4 és 1/2 km. széles Tarasina, Cherso és Veglia