Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1895

4

»Szamosujvár városának már a negyvenes években volt egy kis középiskolája. Mikor és hogyan létesült ez iskola? — kérdésnek marad; de hogy 1847-ben még fönn állott, bizonyítja a város 1846/47 évi allodialis számadása, mely a négy osztályú kis gymnasiumban (I—III. gramm, és I. human.) alkalmazott három tanító évi fizetését fejenként 120 pengő forint készpénzben, 12 véka tiszta búzában és 12 szekér kemény tűzi fában tünteti föl. (Lásd a szamos- ujvári örm. kath. algymnasium 1874/75 évi tudósitványában Szongott Kristóftól a gymnasium vázlatos történetét. 12. 1.)

Az 1848. év viharos napjai e kis gymnasiumot is eltemették, de 13 évvel később, az 1861 évi augusztus 13-án tartott városi képviselő testületi közgyűlésen, a városi polgárság közóhajtására elhatározzák, hogy az 1848 előtti latin grammaticalis iskola helyett, egy magyar tannyelvű algymnasiumot fognak a városi pénztár erején visszaállítani.

A képviselő testület határozata nyomán megindulnak a tárgyalások a város és az akkori kir. főkormányszék között. E tárgyalások eredménye lett, a Szamosujvár városa által elfogadott s a kir. főkormányszék által jóváhagyott következő alapitó levél:

»Szamosujvár város közönsége kötelezőleg kinyilatkoztatja, miszerint az alkotmányos korban létezett s csak a közelebbről lefolyt 12 éves rendszer alatt megszüntetett algymnasiumot kebelében tulajdon pénztára erején még az idén visszaállitandja, a következő feltételek mellett:

1. Ezen városi algymnasiumban a tannyelv magyar fogván lenni, az országosan megállítandó tanrend szerint fognak a tárgyak előadatni s taníttatni, mintául mindenkor a kolozsvári r. kath. gymnasium szolgálván, azon hozzáadással, miszerint az országosan taníttatni rendelt nyelveken kivül az örmény nyelv s litteratura az örmény ifjakat kötelezőleg, mint rendes tantárgy fog ez algymnasiumban taníttatni.

2. Az algymnasium igazgatója leend a mindenkori városi örm. kath. plébános.