Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1895

14

de kellemetlenséget okozott a tankerület főigazgatóinak is, kiknek sorát 1869-ben néhai Páll Sándor nyitotta meg.

Páll Sándor 20 éves főigazgatósága alatt az erdélyi tankerület két részre oszlik s intézetünk a kolozsvári tankerületbe kerül. E kerületben Páll Sándor nyugalomba vonulása után Dr. Erödi Béla lesz a főigazgató, kit egy évi működése után Dr. Fináli Henrik egyetemi tanár váltott fel és helyettesített fél éven át. Végre 1892-ben Kuncz Elek jelenlegi főigazgatónk áll a kolozsvári tankerület élére, ki alatt intézetünk állami ellátásba kerül s ez által végre hozzá jut az oly rég nélkülözött kifejlődés és izmosodás első feltételéhez.

B. Az intézet igazgatói, azok életrajza és irodalmi működése.

Állami intézetünk elődjének, a volt szamosujvári öim. kath. gymnasiumnak igazgatói székét az alapitó levél szerint mindenkor az időszerinti szamosujvári örm. kath. plébános töltötte be. A kis gymnasiumnak 1861-tői 1894-ig terjedő életében összesen négy plébános igazgatója volt és pedig időrendben a következők:

1. Lukácsi Kristóf', ki 1804 inárczius 30-ikán született Szolnok-Doboka megye Bethlen községében. A gymnasium alsóbb osztályait Szamosujvárt, a felsőbbeket Gyulafehérvárt, a theologiát pedig a bécsi egyetemen végezte. 1826-ban örmény szertartásu róm. kath. pappá szenteltetvén, mint segédlelkész működött Szamosujvárt 11 évig. 1837—1853-ig theologiai tanár, 1853 — 1856-ig gymnasiumi igazgató volt Gyulafehérvárt. 1856-ban szamosujvári plébánossá neveztetvén ki, az 1861-ben fölállított örmény kath. gymnasiumnak is igazgatója lett és volt 1876 évi október hó 24-ikén bekövetkezett haláláig.

Irodalmi működése: História Armenorum Transylvaniae. 1859. — Adalékok az erdélyországi örmények történetéhez. — A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei eredeti örmény kútfők után. 1870.