Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1894
6 május 7-ikén 1744 udvari szám alatt kelt kegyelmes királyi rendeletében az 1848 előtt létezett középtanoda visszaállítását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott.« Az 1848 év előtti latin grammaticalis iskola hamvaiból igy éledt föl állami főgymnasiumunk közvetlen elődje »a Szamosujvár városi örm. kath. algymnasium,« melynek ajtaja az 1862 év őszén nyillott meg először e város és környékének ifjúsága előtt s a múlt 1894 év nyarán zárult bé utoljára. E 32 év alatt az alapitó levél pontjaitól csak annyiban történt eltérés, hogy a tanárok fizetése előbb 500, később pedig 600 írtra emeltetett s egyszersmint két tizedéves, 50 frtos korpótlék biztosíttatott számukra. A Szamosujvár városi örm. kath. algymnasium, mint az alapitó levélből is nyilváiT való, méltó ivadéka volt elődjének. Olyan csonka tollas fióka, mely az izmosodás és fejlődés föltételeitől el lévén zárva, nem tanul meg magasra röpülni soha. v Bizony nem is röpült; de nem is tartott igényt magas szárnyalásra soha. Mindazáltal, abban a szegényes keretben, a melybe 32 éven át volt beszorítva, sok jó akarattal igyekezett hivatását betölteni s tényleg búsásan fizette vissza annak a 3—4000 forintnak kamatos kamatját, melyet Szamosujvár városa évenként elköltött reá. Tekintve, hogy rozoga félszer alatt és szalmával tartották a nyájat, bizony még nagyon is jól tejelt. / Am a sok igyekezet és jó akarat, mind hiába volt! A szamosujvári örm. kath. gymnasium ha nem is halva, de nyomorékon született. Bénaságát ideig-óráig sok kedvező (?) körülmény takargatta s ezek között — 1886-ig — nem utolsó szerepet játszott a közvetlen fönhatóság sine curaja. Sötétben élt. Világot nem gyújtott neki senki. Tapogatózva csak kerülgette a czélt s resignatioval várta a virradat napját, vagy — a szemfödelet. 1883-ban kezdett először derengeni. Ez évben nyert szentesítést a középiskolázásunkra korszakot alkotó XXX. törvény czikk, mely egyebek között a tanórák köteles heti óra számát is megállapítván, nagy
