Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1892
14 Északon a Gáncs és Borgo-Prund közé húzott egyenesben találjuk a geológiai értelemben vett mezőség határát, északkeleten pedig az a közel derékszög alatt megtört vonal jelöli széleit, mely Borgo-Prundból délre csap Nagy-Sajóig s innét keletre húzódik azon pontig, hol a Bisztra-patak a Marosba ömleszti vizét. A mezőség fogalmának és határvonalainak megállapításánál méltó figyelembe véve hát ezek után a földtani viszonyokat is, azt hiszem, bátran kimondhatjuk, hogy: a mezőséget határolják délen Kolozsvár, Thorda, az Aranyos és Maros; keleten a Maros, illetve a Kelemen-havas nyu- goti előhegyeinek nyúlványai; északon Borgo-Prund és az ilosvai hegység déli lejtői; nyugaton Deés, a bábolnai hegytető (Bábgyi) s az Almásmelléki hegysor keleti lejtői. Készséggel elismerem, hogy e szabatosabb körülírásban is van bizonyos nehézkesség, melyet pl. paedagogiai szempontból könnyen lehet kifogásolni, de ha tudományos alapra akarunk támaszkodni, nem igen zárkózhatunk el a természetes beosztással járó több vagy kevesebb ilyen complicatiótól. Igény nélküli s talán kiforratlan dolgok is azok, a miket itt elmondék, ha sikerűi a kérdés tisztázását szőnyegre hozni általuk, úgy elértem czélomat. Dr. Mártonfi Lajos gymn. tanár.
