Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1891
— 221 — sem segítettek; az ismeretlen utazók és idegenek vendéglátásban nem részesültek. Nerszesz tehát minden tartományban ') nyílt és a távoleső helyeken, a görög kórházak helyett, szegényházakat2) építtetett, hogy ezek a testileg szenvedőknek vigasztalására legyenek . . . Ezeknek3) mezővárosokat és földbirtokokat adott, melyek mezei termesztményekkel, tejet adó, legelésző 4) állatokban és gyapjúban bővelkedtek, hogy ezen szegények mindennel ellátva, ne legyenek kénytelenek lakásaikból kijönni. 5 *) A főfelügyeletet Chát-ra bízta, ki Gárin rétségei- rőlö) való, és az ő szerpapja volt. Megparancsolá azt is, hogy minden faluban az idegenek számára vendéglők, az árvák és öregek számára ápolóházak állíttassanak, hogy ezek a vagyontalanokról gondoskodjanak. Épített társasházakat, 7 * *) zárdákat és a puszta és lakatlan helyeken a remeték számára czellákat. s) Ezekben atyákul és felügyelő- kői tette Sághidá-t, Epiphániust, Ephremet, a Szélgunok nemzetségéből származott Kintet és nehány más egyént. A satrap nemzetségek között két dolgot szüntet meg ; először a házasódást a rokonok között, melyet kötni szoktak, hogy sajátságos nemesi rangjukat megtarthassák; és a vétségeket, '■') mit pogány szokás szerint a holtak ellen 10) elkövettek. — Ezentúl országunk lakói nem mint durva barbárok, hanem rendes polgárokúi tekintettek. ') Kávár, provincia. a) Ághkhádánotz ujrigtuuiuAing: szegények háza. 3) a szegényházaknak <) Bő legelőn jóllakottan lassan-lassan tovább haladva itt-ott keresgélve legel. R) Koldulás végett, miként Bizánti Fáuszt (IV, 4.) mondja. ■A Márk: mező, rét; v. ö. a német Mark-kai. Más codex, különösen Ászolig örmény történelemiró és Bizánti Fáuszt szerint Márkátz; falú volt Gárin (Arzerum, törökül Erzerem, ^rzerum) kerületben. A szövegben így >i márkátz Gárnoh«; ezen jegyzet szerint lenne : Gárin, Márkátz helységéből való. 7) Jéghpájránotz bmiuíjpu/ling confra térni te, Congregationsháuser. ») Chérdsith: fufiöftp lakás, ház. ») Vét az, ki valakinek árt, bántalmat, sérelmet okoz. "’) Az arcz megkarczolása, bevágások, gyásztáncz és más hasonlók, L. Bizánti Fáusztot V. 31.
