Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1889
— 6 Növendékeinknek csak nem minden feladvány kidolgoz- hatása könnyűvé leend az egységrehozatal szerint, ha az előbb követett módszerhez szigorúan ragaszkodva hasonló kérdések feltételével a számolásnál követett eljárás miértjének megértésére törekedünk. Most már áttérhetünk e feladvány csoport azon tételeire, melyek az elegyitési feladatok körébe tartoznak. Felemlitésre méltónak találom, hogy a harmadik osztály tananyagához tartozó feladványok közül legbecsesebbek éppen az „elegyitési feladatok“ körébe sorozhatok; e feladatok kiszámítás módjára egy észrevételt kivánok tenni, hogy a fennebb érintett állításomat. — miszerint „arányiatok alkalmazása a kivetés számolásnál is helyén való“ — igazolhassam. Nem szükséges erre nézve egyébb, mint az egyenlő érték keresése; mert ez már rávezeti e feladványok helyes kiszámitásának módjára. Lássunk példákat! „Ha 1001. 90° szeszből 80° szesz állítandó elő, kérdés: hány liter vizet kell öntenünk a 90° szeszbe, hogy 80° legyen ?“ Az egyszerű hármas szabály szerint: 100 1. 90° szesz x 1. 80° aránylatba állítható; mert minél gyengébb a szesz, annál többet kell vennünk abból, hogy az erősebb szeszszel egyenlő értékű legyen. Ezek fordított arányban levő mennyiségek. Erre nézve kérdezhetjük, hogy 100 1. 90° szeszből hány liter 80° szesz készíthető. Felelet: több. Miért? A feladvány felirása következő lehet: 90° szesz 100 litere 80° „ x literével egyenlő. így írva fel a feladványt, már rendezve van mind a két tétel. Ebből az előbbiek szerint felállítható az aránylat; tehát:
