Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1888

— 32 —

ságai; 2-nek, 3-nak stb. többszörösei; 2-vel, 3-mal stb. osztható számok.

b) írásban: Tárgyi ismeretet közlő feladatok alapján az összeadás és kivonás egész számokkal.

Szorzás, a) szóval: a fennebb előállított sorok alapján a szorzótábla s ennek segélyével a számok tényezőire való bontása. Szorzási egyszerűsítések kiilömböző összeadandókra bontott szorzóval.

b) írásban: mint az összeadás és kivonásnál.

Osztás, — mérés, a) Szóval: a már előállított sorok alapján az oszthatóság 2-vel, 3-mal stb. A forint és részei; az 1, 4, 10, 20, 25 kros; az óra, mint a nap részei. Az osztás és mérés könnyítései tényezőkre bontott osztóval.

b) Írásban: az osztás, mérés mint fennebb.

Számolás különnemű összevonható számokkal. Régi és új mértékek; pénzünk, idó'számolás, összefoglaló ismétlés:

a) elméletiek; b) vegyes feladatok.

II Az egész számú tizesrendszer.

A számok oszthatósága, külső jelei.

A törtszám: a) Szóval: A forint és részei, a méter, liter és kilógram s ezek részei; a perczek mint órarészek; az órák, mint a nap-, a napok, mint a hónap-, a hónapok mint az év részei.

b) írásban: a tört mint az egység része; a tört felbontása tényezőkre; a törtszám tulajdonságai; a tized törtek; a tizes szám rendszer teljes kifejtése, összefoglaló ismétlés mint fennebb.

III. A törtszámok összeadása és kivonása, a) szóval,

b) írásban, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többes.

A törtszámok szorzása és osztása, mint fennebb. Ösze- foglaló ismétlés. — Tanár: Novák Antal.

Rajzoló geometria. Heti 3 óra. Tankönyv: Landau Alajos és Dr. Wohlrab „Rajzoló geometria“ 1. füzet: Szemléltető planimetria. 1886.

Hetenkint egy óra elméletre, két óra rajzolásra és a már tanultak kibővítésére fordittatik; rajzok (lehetőleg) táblai előrajzolás mellett az iskolában készíttetnek; házi feladat-