Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1884

— 6 —

folyó u. n. malom árkából nyeri. A befolyással szemben a tó másik partján egy lebocsátott zsilip fölött ömlik ki a viz fölöslege s igy ha nem is háborgatják a csolnakázok lapátjaikkal a tó tükrét, még sincs a viz tökéletes nyugalomban, a mennyiben a be- és kifolyás — legalább a felületen — partialis áramlásban tartja azt. A dúsan tenyésző vizi növényzet között egy-egy jókora csuka is megbúvik.

Ennyit e tóról, melynek vize mint már fönebb is em- litém 1883 május hó 13—15-ke körül egyszerre tégla-vörös szilié által lett feltűnővé. A tégla-vörös szin napról-napra élénkebbé vált s mind nagyobb és nagyobb területet vont bé a tó tükréből. — Kiváncsi voltam tudni a színesítés okát s bemártottam egy faleveleit a vízbe s mikor azt kiemeltem; a parányi szervezetek egész tömege tapadt a levél lapjaira, bársonyszerü, nagy vörös foltokat képezve azon — Az igy kimerített anyagot — nem lévén górcső rendelkezésem alatt — beküldöttem meghatározás végett a kolozsvári egyetem növénytaniintézetébe, a honnan— kitűnvén hogy a kérdéses szervezetek tulajdonkép állatok, — az egyetemi állattani intézetbe, Dr. Entz Géza egyetemi tanár szakavatott kezébe került. Entz tanár ur, a ki inelesleg legyen megjegyezve az alsóbb rendű u. n. ázalék állatoknak magyarországon ma a legjobb ismerője, szives volt aztán, egy hozzám intézett levelében reá mutatni a kérdéses szervezetekben az Euglena san- guineára s egyszersmind felhívta figyelmemet az ily tömeges megjelenés érdekes voltára, mely az ő — kétségen kívül legjobb tudomása szerént — Magyaroszágról az ideig még nem volt constatálva.

Hiszem meglepi olvasóimat e tény, hogy t. i. az a megromlott, megrozsdásodott s mindenesetre vörös tó tükre nem egyéb mint millió iczi-piczi állatnak a társasága. És pedig minden kétséget kizárólag úgy vau. Az Euglenák állatok, a melyek táplálkoznak, növekednek, szaporodnak, éreznek, helyüket önkéntesen változtatják s általában végzik és mutatják mindazokat az életnyilvánulásokat, melyeknek összege az állat fogalmához van kötve.

Természetesen az Euglena sanguinea ő parányisága nincs ellátva az eledel elaprózására szolgáló jó fogakkal, nem tér-