Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 58 —

Tolokán. Tol, (örm. szó) csend, tólokán csendes.

Tompos. Erzs. Thontlios, thothos, thothosig, thombálách, (örm. szavak Mechithár 204 és 205 1.) kövér, elhízott, tömör.

Totobej. Totos = tliotlios; kövér, bej (tör.) ur; toto- bej = kövér ur; elmagyarosodott család; Gyergyóban Györgyi!,

Tömlő, 1. Tumul.

Török, Erzs. A Török-ök Tburkb-ok voltak.

Trásztádsi, magyarul tarisznya készítő, tarisnyás; ta- ri'snya törökül ártbmák, románul traista, tarisnyász cu traista; 1. Tarisnyás, Macskást

Troncski Troságirkb ? Troságirkh (örmény szó) zászlósok, zászlótartók, Zászlóíi-ak (1. ezt) jelentékeny nagy család volt Árság örmény király és nagy Szent Nerszesz idejében. Zászló örményül troság, románul steagu; ár (örm.) fogj, ragadj, tarts; tehát Steguár, Sztegár = Esztegár? Mondják, hogy az Esztegár és Zászlói! rokon család.

Tucsik Erzs. ■= Tücsek ? Tücsek = Chácshkó, Hácsko, Hácskuj; 1. Káluszd.

Túl, Tliul (örmény szó) gyenge.

Tumul, Tumlu. Tumul (arab, Boz. 249 1.) vétkes, hibás, lázadó, hitehagyott; egy jelentésű a „pribég“ szóval, 1. Privág. A Tumul — Tumlu-ak Tömlőre magyarosították nevűket, 1. Tömlő és Simávon.

Turcsa. Tulcsa helység Dobrudsában. Gin Lukácsi Turcsái — Turcsa Lukácsnak felesége II. 580 1. Lukácsi itt a Lukács névnek egyes számú sajátító esete, később a sa- játitó alanyesetnek vétetett; 1. Lukácsi, Szimon és Jásik.

Turdea = Tordai? Thorosz Turdeáji, II. 125 1. Turész dégh (örm.) be nem zárt helyen, udvarban, házban lakó, Mechithár 188 1.

Turk, Az örmény a törököt turk-, thurkhnak nevezi. A Turk-ok Gyergyóban és Erzsébetvároson Török-ök.

Tukmáds, Tutmáds (Gyergó). Tukmáds (örmény szó) örmény kéz készítette „churut“-tal főzött laska-leves; 1. Lukácsi!.

Tutid, 1. Gágh, Sánta.