Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 47 —

Osztián. Oszdin (örmény szó) sovány, száraz, szikkadt. Y. ö. (Seb)asztián. E családban igen gyakori a Vártán (szép név. 1. ezt) használata.

Ördög, 1. Csliár.

Ötvös, 1. Oszgerics.

Ovágim — Joachim, Joákim; Joachim héber eredetű am. Isten erősbiteud.

Oxentius, 1. Ángszend, Auxentius.

I*ap a Derder örmény szó magyarosított neve; de már a 250-ik lapon III. 56 t. alatt: Ignác Papián; III. 317 1. 80 t. 1816 évben: „Thumán Simeonis Papp-Gergely“ — Papp-Gergely Simon fiának Thumán (1. ezt Tamás) fia; itt a Papp csak jelzője a Gergelynek, jelzi állását (pap volt): örményül a mondott idézetet igy kellett volna az anyakönyvbe beirui: Thumán Szimeoni Derkirkorián. Később a Papp-Gergely (és a többi Papp-ok,) mellől a Gergely (Jakab, Ászvádur és a t.) elmaradt és röviden csak Pap-ot, vagy Papp-ot írtak.

Páchbáds, örmény szó, jelentése: bélés, rétegesen összehajtogatott, vagyis rétesféle sütemény, melynek tölteléke van. — Micháel Pághbédsiné, I. 69 1. 726 t.

Pál, 1. Bogliosz.

Pánitz — Pánnika ? Pannika kicsinyzőleg am. Panni; Panna (előtétellel) = Anna.

Pápai, Popoi, 1. Nikos.

Pápéd-, Therez Pápédi IV. 24 1. Papd puszta Tolna megyében. — Puszta, kisebb-nagyobb területű mezei birtok, mely majorsági épületekkel van ellátva és a hol az illető birtokos tisztei, cselédei és néha maguk e birtokosok is laknak. Magy. ny. szót. V. 376 1. Ezelőtt különösen 1800—1850-ig az örmények között sok puszta-birtokos volt, kik a Királyhágón túli pusztáikra e hazarész örmény városaiból vittek magokkal puszta-tiszteket (örményesen: pusztádsi). Ilyen puszta-tiszt lehetett ez is, ki Papd pusztáról Pápéd-nak neveztetett.

Pápinián. Pákin (örmény szó) bálvany-templom, oltár. Gyergyó-Szent-Miklóson Pápinián most Pápai; 1. ezt. Papi-