Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 40 —

x Maradék (magyar,) elörményesedett család.

Marosán, Marusán. Moroszeuy helység Oroszországban.

Mádzun, örmény szó, jelentése: savanyú tej.

Mákrá, a magyar makra, makranc szavakból származott szó.

Málángá; Távit Málángá IY. 140. 1.

Máli. Mái, örmény szó, jelentése: vagyon, pénz, élet, birtok, béréit juh (gédrádz ocshchár;) e hazarész örményei földbe ásott, földben talált kincs értelemben használják; a vég i egyes számú sajátító rag az örményben. (1. Hárágá szóhoz irt megjegyzést.) Mái (magyar szó) több jelentéssel bir; jelent málhát, útravaló podgyászt, jelent valami édest. A régieknél jelentette a négy lábú, nevezetesen prémes állatok hasát, valamint azon prém bőrt is, mely a hast takarja. Magy. ny. szótár IY köt. 82—83. 1.

Málikh. Málik (arab. Boz. 455. 1.) birtokos, ur, uralkodó, fejedelem; örményül zsáránkh, der, ischán (is-chán, a eh külön ejtendő ki, torokhang)

Mámicoiá. Mám sok nyelven előforduló szó; mám (őrm.) nagyanya: mámmá, mámine (görög) nagyanya, mell, emlő; mámmá (latin) emlő (mammalia) mám és mámá (perzsa) anya, úrnő; mama (magyar) gyermek nyelven am. anya, módositva mami, mámi, mamika, mámika, mamus, mamuska; a román nyelvben mamica, mami, mamitia, mamisióra anyácska.

Mánási. A Mánási-ak Nánási-ak voltak; 1785. II. 621. 1. 7 2. t. alatt ez áll: Anna Nánási. Nánás hajdúváros hazánkban.

Mánug = Emanuel. Mánugián mágánuámp Voith — Mánug vezetékneve Voith, I. 3. 1714. aug. 17. A Voith-ok Mánug-ok voltak. — Csácshérészé Mánugin vértin, vor mágánuámp gocshi Kárimisz — Mánug fia Cháchérész, ki vezetéknévvel Kárimisznak (Bárány) neveztetik. H. 7. 1. 508. t., 1. Voith, Kárimisz, Bárány.

Mánya, falú Szolnok-Dobokamegyében. Antalfi pap ezt írja: Emericus Mánya. Erzsébetvároson Mánya (Márkár.)

Márámorus-czhi (örmény) Mármarosi, 1. Ohánnesz.