Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 32 —

Kar&csonyi-, a román craciunu (örményesen krecsu- nián) magyar neve. — Ágopsá Hébéseszkin Krecsunián, — Hébéseszki (Hébás) Karácsonyi Jakab, II. 355. 1. 2. t. E szerint a Karácsonyiak vezetékneve Hébás (1. ezt.) A magyar Karácson (így) először 1778-ban fordul elő; 1780-ban (II. 532. 1.) maga a pap így Írja nevét: Nicolaus Karácsony; Moldován Kajtán pap 1789-ben már igy Írja: Karácsom; később ugyanez a pap igy is: Gratianus Karácson; Novák Péter pap (II. 699. 1. 89' t.) Zátrig consors D. Karácsony. A gróf Karácsonyi Guido édes atyja keresztlevelének rövid kivonata ez: I Gházáren Bádvéli ágliácslia Aszvádur Krecsunián jév Thrizsien: Aszvádur, Leopold — Tekintetes Ka_ rácsonyi Aszvádur (Bogdán) Lázár (fia) és Teréztől (szüle tett fiú kereszneve) Aszvádur (és a bérmaneve) Leopold- 17 93. nov. 16. Szainosujvár, II. 754. 1. 127. t. A Karácso-; nyiak állandó jelzője: gliodsá (gazdag).

Kardos, 1. Ábrahám és Szábel.

Kasza, 1. Klioszá, Kopár.

Kájtán — Kajtán, keresztnév.

Kákát, örm. szó, jelentése: csúcs, tető, orom, fej.

Katona, 1. Szefer.

Kátánászákoján Szákó — Katonaizsák Izsák IV. 49. 1. — Nem ritka eset az örmények között, hogy valakinek keresztneve vezetéknevével azonos, igy Hánkoján Ilánkó, Már- koján Márko, Chéngánosián Chéngánosz, László László, és a t.

Kákic\ — több örmény király Káliig nevet viselt.

Kál, örm. szó, jelentése: farkas, 1. Farkas, Lupul, Yolf. Erzsébetvároson (Kál) Yolf.

Kálder, (Erzs.) Kálder az örmény „kál dári“-ból (jövő évben.)

Káluszd, örmény szó, jelentése: jövet, jövetel; Úrjövet, adventus. Erzsébetvároson Káluszd (Karácsonyi, Tucsig.)

Káudrá. Kandúr-ból betüáttétellel kandru, kandra, a kandúr, gyöke a Ilimet jelentő kan, ebből lett az elavult kand annyi mint kanoz. Tótul koczur, melynek gyöke kocz rokon a cattus, Katze szókéval; I Kéczá és Macskási.

Kántá (Káutáj) Gyergyó. Kándá, (tör.) miként.