Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 27 yák P. pap használta III. 53. 1. 119. t.) a nem nemes Kov- rig-ot; az anyakönyvekben örményül csak igy: Kovrig.

Gőze. Geoz (török, Boz. 362. 1. szem, ablak, látás.)

Görög, a Ilorom örmény szónak magyar fordítás», 1. Horom.

Gndi; gud (örm) mag, szem. Erzsébetvároson Gudi (Verzár 1. ezt.)

Gul, örm. szó. gul dal, lenyelni valamit.

Gur, örmény szó, jelentése vak.

Gurginczhi, magyarul Görgényi; Görgény helység.

Gurjech. A Cyrillust az örmény Gurjecli-nak nevezi.

Gurlukács (örm ), Yaklukács.

Gusát; gusiatu (román szó) golyvás. Goskár Yárteresz Gusát, I. 134. 1. A Gusátok Goskárok voltak. 1. Goskár.

Gyergyai, az örmény Dsurdsovczhi magyar fordítása, 1 Dsurdsovezhi.

Gyepár, elörményesedett család.

Gertyánfi. Dsérák örmény szó, jelentése : gyertya; Gyer- tyánfi a dsérák magyar fordítása. 1. Dsirách (dsérák.) Erzsébetvároson Gyertyánfi (Dsirách.)

György, a belien georgiosból származott, mely földmi- velőt jelent. Magy. ny. szót. II. 1232. 1.

Hamun, 1. Cshusztápán.

Iíaragai; Hárágá (örmény szó) a mi állandóan létezik, maradandó, örök. Aucher 587. 1. A vég i az örmény sajátító eset raga; hárágái annyi mint Haragá-nak (a magyaros alak az örmény szó bárom á-járól az ékezetet elhagyta.) — Legtöbb örmény családnak nem volt vezetékneve; azért keleti szokás szerint az örmények igy nevezték egymást: Asz- vádur, Chácshádéri vértin — Chácshádurnak fia Aszvádur; Oszgihád, tuszdér Széhági — Izsáknak leánya Aranka; vagy a vérti (fi) és tuszdér (leány) elhagyásával röviden csak igy: Iszák Hárágái — Hárágának (értsd fia) Iszáh, (Hárágának Iszája.) Legtöbb esetben a vezetéknév hiányát egy másik névragozás egyes sajátító esetének ján, ián ragéval pótolták, mely ján, ián egy jelentésű, a fentebb mondott i raggal. — A Szemirámiszszal, (Sámirám) megütközött Ará örmény ki-