Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883
— 23 — Fésfés; feszfesz vagy vcszvesz arab-török szó, jelentése: vésfés, rósz tanács, csalárdság, kisértet. Bozádsián 7 68. és 88-í. 1. Hohánnesz Azbej mágánuámp Fésfés — Azbej János, kinek vezetékneve Fésfés. I. k. 9. 1. 1715-ben, 1. Azbej Fészágáh; Donig Fészágáh, II. 408. 1. 113 t. Feszeget? Ficus, Sz., füge. Megvan e szó a latin ficus, olasz fico, francia figue, spanyol liigo, bigua, — angol fig, szláv figa, dán fige, és a t. szókban. Magy. nyelv szót. II. 973. 1. Fidur. Vither (perzsa, Boz. 772. 1.) egy; a perzsa-törökben az f, gb és v néha cserélődnek. Ánton Fidur, 1811. III. 207. 1. 7. t. Flora, Flórja, Flórián. Flora helység déli Oroszországban. — A Flórák egyik ága (talán 1848-an innen) Flóriánnak nevezi magát. A Flórák Cshicshág-ok (örrn. virág) voltak ; de románok közt lakva (Moldva- Oláhország) nevöket szó szerint Flórára fordították. így neveztetnek a hazai Szá- bondsi-k Szappanyosoknak, aDsermágok Fehér-eknek. a Sziév- Mitkók, a Mitkó elhagyásával Feketéknek. Ezek és ezekhez hasonlók tehát neveiket jelentésök szerint azon nemzet nyelvére forditották, melynek fiai között laktak. — Flora és Flórián a latin flos után am. virágzó. Magy. ny. szót. II. 862. 1. (1. Cshicshágián.) Flukusz, a román flocosu szóból, szőrös. Erzsébetvároson Flukusz (Szentpéteri.) Fojszán. Szépvizen, Fojszán, (Amirás 1. ezt.) Foksánczhi — magyarul Foksáni. Foksán helység Romániában. Erzsébetvároson Foksánczhi (Frénkul.) Frénkucz — Ferenczke; Franciscus, Franz, Francois. A frauczia és német franc szótól eredett, mely annyi mint szabad (németül frei.) Magy. ny. szót. II. 819. 1. — Gyergyó- Szt.-Miklóson: Frenkul. Fugulyán, Fegulán, Fégulán, Fogulán. Kirkor Fugulyán gám Kándrá — Fugulyán vagyis Kamira Gergely, 1819. III. 382. 1. 5. t. 1. Kandra. A Fu- gulyánok Kandrák voltak. Falon, Erzs.
