Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 20 —

Duha. Tuba (magyar) jelentése: galamb; egyezik a német Taube szóval; régi németben: tuba, tűbe; gotli nyelvben : clubo, régi szász nyelven: dúblia, clufa. A (bibliából a b kihagyásával lett: Duha; I. Porumb. Magy. ny. szót. VI. 471. 1.

Dudén, örm. szó, jelentése: kar, vég, valaminek széle

Duducz; előbb női keresztnév volt, mint p. „i Kirkoren Szácháiné jév i Duduczen“ — Szácha Gergely és Duducz

(nevű feleségétől

__) I. 87. 1. 854. t. később vezeték név

g

yanánt is kezdették használni. Dudu (török, Boz. 806. 1.) kisasszony, úrnő; örményül oriort, digin; v. ö. a magyar du és ducz.

Dumblosz. Dumblosz Márdirosz V. 385. 1. 38. t.

Durák (Gyergyó.) Durákol magyar tájszó; dőzsöl, ré- szegeskedik. Magy. ny. szót. I. 1310. 1.

Dzárug, örmény szó, jelentése: fácska.

Dzerig, örmény szó, dzér (öreg) szóból. — Öreg Simeon (dzér Szimou, Szimeon) a neve annak a jámbor, istenfélő férfiúnak, ki a Szent Lélek jelentése következtében a templomba menvén, az Isten Fiát karjaira vette. Lukács 2. 25. — Az az örmény fiú, ki ezen öreg Simeon nevére kereszteltetek, a Simeon elhagyásával egyszerűen csak Dzerignék neveztetik.

Dzerig vor mágánuámp gocslii Szácliá — Dzerig, ki vezetéknévvel Száchá-nak neveztetik, L 23. 1. 110. t. A Száchák (1. ezt) Dzerigek voltak. Jákub Dzerigián jév ajl Pribági — Dzerig Jakab vagyis Pribág (1. ezt) IV. 236. 1. A Pribágok is Dzerigek voltak.

Dsévnrtbérung örm. szó, magyarul: csavart ajkú.

Dzurperán, örm. szó, magyarul: görbe száj, görbe szájú.

Iidei, Edil, Erzs. Edel (német) nemes.

Edélbej — Adalbertus.

Edgárián. Hédgár, örmény szó, jelentése: kézirat (ce- rákir) Áucher 592. 1. Eduárd?

Egámszáczin, Jégámszáczin? I. 192. 1. 123. t.

Elekes 1. Alexa.

Elia — Elias, Illés, Illyés; héber eredetű, jelentése: istenes, istenfélő.