Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 19 —

Dregán, örm. szó, jelentése: emberi hagyományból eredt; adható, dativus; mártgájin ávántutheámp egádz, dále né- sáuagogh (holov), Áucher 791. 1. Oliánnesz Szimáoni Dri- gánián — Drigán Simon (íia) János, 17 99 I. 160 1. Bed- rosz Sénfálovczhi Dregán — Erzsébetvárosi Dregán Péter.

II. 26. 1. 319. t.

Dsecshegh? Ászvádur Dsecsheghi II. 805. 1. 15. t.

Dsehez (arab, Bozádsiáu 435. 1.) útra tett ennivaló, örményül básár; a hazai örmények kelengye értelemben használják.

Nigol mágánuámp Dsehez — Nigol (Miklós) vezetékneve Dsehez I. 22. 1. 91. t. A Dzehezek Nigol-ok voltak, 1. Nigol.

Dúmril Cházar Dsémri I. 146. 1.

Dsermágián örm. szó, jelentése: fehér. Anton Dsermá- gián i hájászdáne egádz— Örményországból jött (1825-ben) Dsermág Antal, IV. 11. 1. sept. 6.

Dsigár örm. szó, jelentése: hegyes lándsa, dárda. Törökperzsa dsiger (Boz. 442 1.) gyenge, sovány, büntetés, szív. — Dsigernek neveztetik Szegeden a disznó, bárány s más négylábú állatnak szive, tüdeje, mája, veséje, nyelve együtt véve. Magyar nyelv szót. I. k. 1326. 1.

Dsirách, dsérák örm. szó, jelentése: gyertya; 1. Gyer- tyánfi.

Dsis-cháthun Rajtán. Dsis (perzsa, Boz. 253. 1.) fő, nagy, erős, hatalmas ember, örményül zórávor; cháthun (arab, Boz. 329. 1.) úrnő, hölgy, herczeguő; az összetett dsis- vagy zsizs-cháthun jelentése: főhercegnő, valide szultán, örményül: pámpisén.

Dsokébin, román szó, jelentése: jó tánczos; 1. Azbej. Dsokébin, Picsocs Erzsébetvároson egy család.

Dsumerdián. Erzs.

Dsurdsovczhi, örmény szó, magyarul Gyergyói, Gyergyai, 1. ezt.

Dsurdsoven meg háj mé — Gyergyóból egy örmény, I. 35. 1. 264. t. Dsurdsovczhi Ágop gárdsthéverun — Rö- vidkaru Gyergyai Jakab, I. 123. 1. 1507. t.

2*