Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 34 —

Csercser (Gyergyó.) Csercsi (török) szatócs; a magyar akad. szótár (Y. köt. 1087. 1.) a szatócs szó eredetét is a török nyelvben keresi (szátidsi); örményül phérézág (mánér munér panér dzáchog.)

Csíki. Csik-megyei, 1. Csukczhi. Erzsébetvároson Csíki (Similovszbi), (1. ezt.)

Csillag, magyar szó, 1. Zuhál.

Csinás; a magyar csinos-ból a román nyelvben használt szó; 1. Czifra, Mendrul, Sírin, Zárif; e szavak egy jelentésnek — egy család: Czifra, Csinás, Sirin, Méndrul,

Zárif.

Csiricsár, 1. Csercser. Ávedum Csirisari — Csirisár Ávedum, a lap szélén (III. k. 293. 1. 39 t. 1845. év) + jegy alatt ez áll: Bányai.

Csókán, most Csákány.

Cságliáná (török) egy neme a hangszernek, ázk nuáká- ráni; espéce de 1’ instrument musical.

Csornák. Csumák (perzsa Boz. 658. 1.) pálca, örményül kávázán.

Csonka, magyar szó 1. ltetedsár.

Csontos, magyar szó; 1. Amirás.

Csorba, magyar szó; 1. Stérbul.

Csücsül, 1. Jakabfi. Ágop Jokobíi Csücsül, III. 449. 1. máj. 19. Czuczulka, helység Oroszországban, Moldova határán.

Csudáik; Csudnik Thumán II. 310 1.

Csuhár, Csohár, Kollár, örmény szavak, jelentése: gyémánt drágakő.

Csukczhi — Csíki, 1. Csíki; a régi örmények Csik megyét Csuk-nak liivták.

Csumás; csínná magyar szó, jelentése: gyümölcs szára, v. ö. csórna, csumáz; csumáz, csumával az az gyümölcsszárral szaggatosdit játszik. Akad. szótár I. köt. 2087. 1.

Csárdás, a magyar csorda szóból.

Cshách. Csácli Márkul II. 320 1. 88. t.; c, s, li, egy hang és egy betű (csliá) az örményben.

Cshár (örmény szó) rósz, gonosz, veszedelem; csharén (örm. szó) ördög, sátán (törökül sejtlián.)