Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 12

Bréndzár,Y\xxm(l7.\ú; brándia román szótól ? jelentése:

túró.

Kájtán Bréndzárián alias Jolbei Buszig Simáián — Simái Lukács Albert (fiának) Bréndzár Rajtán (fia); III. 340. 1. 1817 év; a Brénzulok tehát Simaiak (1. ezt) voltak.

Budácli, Budákovics; budák török szó, jelentése: ág, balom, örményül voszd. Bozadsián 695. 1.

Budik = Budencz ? Bodog ?

Budzát, buzatu román szótól, ajakos, nagy ajaku, ajok.

Budzeskul. Buzesku helység Moldvában.

Bidbuk 1. Angszend. — Bulboka, helység a volt Mol- dovában.

Bulik. Erdélyi örmény tájszó, jelentése : kis-ujj a kezem

Búik-, angolul Búik (bőik) embertömeg, sokaság. Héjasé 141. 1.

Bunda, Bundádá; bunda magyar szó, — a vég dá (Bundádában) a görög didomi, a latin do, örmény dám igék tőjével azonos; mind a három szó értelme adok; bundádá: bundaadó.

Burgyá = Burág? Burgá? (borax, salétrom.)

Burik román szó, jelentése: ködök.

Burkocki, Burchovián.

Burnáz, török szó, jelentése: nagy orrú, örményül mé- dzákliith, latinul Naso.

Burtész ?

Buslig örm. szó jelentése: rövidlátó (myops.)

Burduhosz, a magyar potrohos szóból, jelentése: potroli; nagy, kővér, lelogó hasú, potrohos, pothos, polios; v. ö. hinduié (román szó.)

Buta, magyar szó; ostoba, olyan mint a bot, botor. Akad. szótár I. köt. 845. 1.

Chácshádur, örmény szó, jelentése: keresztadta, kereszttől adott, crucedatus. Erzsébetvároson Chácshádur most Kristóffi (1. ezt.)

Chácsérjész, örmény szó, jelentése: keresztvetés (cliács iérészé hánádz).